Ismered a sulidat? 3.

Karácsony 2. napján, a sok sütitől, rokonoktól eltelve, egy kicsit térjünk vissza a sulihoz. Emlékszel még rá, ugye?
Most egy nagyon könnyű feladványt kaptok. Hol található az iskolában az, amit a lenti kép ábrázol? Az első helyesen válaszoló jutalmat kap! (A válaszokat ide írhatjátok, megjegyzésként.)

Mikulás járt nálunk

Nagy örömünkre szolgált, hogy Mikulás-kvízünk igen népszerűnek bizonyult. Sok osztályból sokan (171 tanuló) töltötték ki. A végső eredményt körültekintően és az osztálylétszámokhoz arányítva számoltuk ki. Így alakult ki a következő eredmény:

1. helyezett: 9.B osztály (62%)

2. helyezett: 10.C osztály (60%)

3. helyezett: 10.D osztály (59%)   

Mikulásunk ezért a 9.B osztály lepte meg tegnap egy hatalmas csomaggal. 

Őszi színek - Eredményhirdetés

Kedves Diákok!

Nagy örömmel jelentjük, hogy megszületett az első fotópályázatunk eredménye!!

Az Őszi színek című pályázat két győztese Simon Réka 9.C osztályos és Szigeti Roland 9.B osztályos tanulók. A 4-es számú képpel Roland a közönségdíjat nyerte el, Réka pedig a 6-es számú fotóval a szakmai zsűri elismerését vívta ki. Gratulálunk a győzteseknek! 

A következő pályázatokra is várjuk képeiteket. A decemberi pályázatunk témája: Szeretet. A képeket december 15-ig várjuk, pendrive-on hozzátok be Sasvári Andrea tanárnőnek.

Gia Marie Carangi

Pincérnőből modell, modellből drogfüggő, drogfüggőből halálos beteg. Gyerek volt még, szülei mégis elengedték a kezét. Vajon hibáztak? Vajon ő tudta, hogy mit csinál?

Gia Marie Carangi 1960. január 29-én született Philadelphiában. Nehéz gyermekkora volt. Anyja soha nem volt otthon, minden estét más férfiakkal töltötte. Apja ivott és verte feleségét. 

Amikor Gia nyolcéves volt, anyja elhagyta családját egy másik férfi miatt. 17 évesen már apja éttermében dolgozott mint pincérnő. Igen vad és feltűnő külsejének köszönhetően feltűnt egy férfinak aki arra kérte, hogy hadd csináljon róla egy képsorozatot. 

 Carangi képei a philadelphiai újságokban jelentek meg elsőként. De Philadelphia még nem volt erre felkészülve. Akkoriban ő sok volt oda. De New York! New York vágyott az igazi húsra. Így odaköltözött, ahol kapott az alkalmon és gyorsan elindította a karrierjét. Minden modellnek csak egy alkalma van, egyetlen egy, ami megteremti. Giának sikerült ezt az alkalmat magához ragadnia. Több divatfotósnak is ő lett a kedvenc modellje, mint  például Francesco Scavullonak, Arthur Elgortnak, Richard Avedonnak, vagy Chris von Wangenheimnek.

1978 végére Gia Carangi elismert modellé vált. Legtöbb interjújában azt nyilatkozta: „Nagyon hamar közismert emberekkel kezdtem együtt dolgozni. Én nem készültem modellnek. Én csak úgy az lettem." 

Carangi rendszeres látogatója volt a Studio 54 és a Mudd Club nevű szórakozóhelyeknek. Általában kokaint használt a klubokban, később pedig nagyon komoly heroin-függővé vált. Lehet hibáztatni ezért? Fiatal lány egyedül a nagy városban. Lehet, hogy azt sem tudta mit csinál, csak csinálta, mert a többi is ezt az életet élte. 

Wangenheimnak az az ötlete támadt, hogy Gia és a sminkese, Sandy Linter pózoljanak meztelenül egy drótkerítésnél. A képek fantasztikusan sikerültek, Gia pedig belehabarodott Sandybe, akihez egyébként jó barátság fűzte. A fotózás után virágokat küldözgetett neki, de soha nem lettek egy szerelmes pár. Ennek oka többek közt Sandy heteroszexualitása, valamint Gia egyre erősödő kábítószer-függősége volt.

 1980. március 1-jén Gia ügynöke, jó barátja és lelki támasza, Wilhelmina Cooper tüdőrákban meghalt. Az eset annyira megviselte a lányt, hogy az addigi hobbi- és partidroghasználata átcsapott súlyos kábítószer-fogyasztásba és függőségbe, ez pedig hisztérikus viselkedési szokásokat alakított ki nála. Később vagy egyáltalán nem jelent meg a fotózásokon, vagy egyszerűen csak kisétált, hogy rágyújtson és nem ment vissza többet. Gia többször is próbálkozott azzal, hogy megszabaduljon függőségétől, rehabilitációs klinikákra feküdt be, de sajnos nem tudott leszámolni a kábítószerrel és megállíthatatlanul haladt a végzete felé.

 A Vogue magazin 1980. november havi számának fotózásán tűszúrásnyomokkal a karján jelent meg, amelyeket még retusálással sem tudtak eltüntetni. Problémái miatt már senki nem akart vele dolgozni, rajongói utoljára 1982-ben a Cosmopolitan magazinban csodálhatták meg. A drogok kiszámíthatatlanná és agresszívvá tették, a fotózásokon gyakran elaludt, kisétált a stúdióból vagy dührohamot kapott. 22 évesen AIDS-et diagnosztizáltak nála. Akkoriban szinte semmit nem tudtak erről a betegségről. Abban viszont biztosak voltak, hogy a betegséget egy fertőzött tű okozta.

Anyja, amikor meglátta lánya képeit az újságokban, egyből felvette vele a kapcsolatot, és betegsége alatt is mindvégig mellette állt. 1986-ban 26 évesen meghalt. A temetésén a divatvilág emberei közül senki sem jelent meg.
Gia különleges tehetség volt, a nevét mindenki ismerte. A fotósok megszagolták, megrágták, majd kiköpték, mint egy darab rosszul elkészített húst. Nem gondolom, hogy ami történt, arra azt lehet mondani, hogy az ő hibája lenne, mert mindenki tudja a drogok következményeit. Azok más idők voltak. A tanár az iskolában nem tartott erről külön órát, nem volt internet vagy TV, ahol a fiatalokat óva intették volna ezektől a káros szerektől. Ő csak sodródott az árral. 

Sokak számára példakép lehet abból a szempontból, hogy ő csak egy átlagos lány volt, mint mi oly sokan, mégis sikerült feljutnia a csúcsra. És lehet sokak számára ellenpélda is, hogy sokszor nem éri meg csak a hírnévért tönkretenni az életünket!

Staféta! Interjú harmadik alanyunkkal: Bencsik Sárával (13/B)!

Vándorol a stafétabot! A harmadik alanyunk Bencsik Sára 13/B-s tanuló volt, akinek Bábics László adta át a megtiszteltetés jogát, valamint egy személyre szóló kérdéssel is megfűszerezte az interjú kérdéseit.

Mi a kedvenc filmed és könyved?
Nincs kedvenc könyvem, mert nem olvasok. Sok kedvenc filmem van, de leginkább a fantasy ragad magával. Az elvontabb filmek.




Mi lenne az a 3 dolog, amit magaddal vinnél egy lakatlan szigetre?
1. rajzeszközeim, 2. jó sok sör :), 3. egy számomra kedves személy.




Mit csinálsz szívesen szabadidődben?
Koncertekre járok, barátokkal vagyok, beülök a törzshelyeimre... A lényeg, hogy mindig elfoglalom magam.




Hova utaznál/utazol szívesen?
Mindegy, csak tenger legyen.



 Tomboltál már rock koncerten?
(végignéz magán) Rám néztetek már valaha? :)


Mi volt a legnagyobb elkövetett diákcsínyed?
Egyszer általánosban sokat kellett másolni a tábláról. Bosszúból összeszappanoztunk a táblát és nem lehetett rá írni egy hétig.



Mi a kedvenc sportod?
Kickbox, mert simán kiütök mindenkit. :)




Voltál már férfi ruhában, ha igen mikor és miért?
Igen, mert utálok nőiesen öltözködni.




Sírtad el már magad film hatására?
Igen, például a Szilajon és Az óceánjáró zongoristán.



Van rossz szokásod?
Rengeteg, például üresen visszarakom a szódás üveget a hűtőbe, anélkül, hogy szólnék, hogy elfogyott.



Mennyi pénzért mennél el egy Fluor koncertre?
Nincs az a pénz a világon. :)




Tél vagy nyár?
Tél.




Kutya vagy macska?
Kutya.



Kávé vagy tea?
Tea.




Fekete vagy fehér?
Fekete.




Színház vagy mozi?
Mindkettő.




Édes vagy sós?
Sós, de igazából hangulatfüggő.



Bábics László kérdése: Ha szerepelnél egy felnőtt filmben (+18), mi lenne a neved?
Daira. :)



Sára az interjú végén tovább adta a stafétabotot. Talán pont neked?

Készítette: Marsi Viktória 12/E és Bacsmai Norina 11/E

Őszi színek - fotópályázat képei

A pályázatra beérkezett képek:
Szavazni lehet a kommentben.

3.

1.

2.

4.

5.

6.

7.

8.

4 kreatív adventi naptár házilag! Közeleg a december...

Ha nem rajongsz a boltban kapható kész adventi naptárakért, amelyekben a kreativitás legapróbb szemcséje sem található meg, ráadásul olcsó, ízetlen csokikat rejtenek el benne, akkor készíts magadnak házilag egy decemberi nyitogatóst. :)


I. Karácsonyfa alakú naptár
Hozzávalók:
♠  különböző méretű, egyszínű borítékok
♠  gyurmaragasztó (ha nincs, jó a cellux is)
♠  a borítéktól elütő színű filctoll

Egyszerű, mégis nagyszerű kategóriába tartozó kis adventi naptár ez. Az egyetlen dolgod, hogy a gyurmaragasztó (vagy cellux) segítségével a kisebb-nagyobb borítékokat a kép mintájára karácsonyfa alakban ragaszd fel egy sima falfelületre. A borítékokra elszórtan írd rá a számokat 1-től 24-ig a filctollal, majd töltsd meg a borítékokat tetszés szerint akár csokival, akár kedves kis üzenetekkel. Tanács: Ha például kék színű a szobád fala, akkor ne válassz kék borítékokat.



II. Süveg alakú naptár
Hozzávalók:
♠  12 db kemény, színes papír
♠ 1 db sima, színes papír
♠  ragasztó vagy tűzőgép
♠  fekete filctoll

Ehhez a naptárhoz egy szabad asztal-, szekrény- vagy polcfelületre lesz szükséged, ugyanis nagy helyet foglal a 24 db kis süveg. Első dolgod, hogy a 12 db kemény papírt félbevágd, majd azokat süveg alakúra hajtsd össze és ragasztó vagy tűzőgép segítségével rögzítsd. A sima papírlapra rajzolj 24 db tetszőleges méretű kört (vagy amilyen mintát szeretnél), majd vágd ki őket és a fekete filctollal írd rájuk a számokat 1-től 24-ig. Ezeket a kis köröket ragaszd rá a süvegre, és tegyél alájuk valami meglepit.

III. Gyufásdoboz naptár
Hozzávalók:
♠  24 db gyufásdoboz
♠  csomagoló papír
♠  üvegfesték vagy filctoll
♠  cellux vagy zsírragasztó

Személy szerint, nekem ez az egyik kedvencem a 4 közül, mert nagyon egyszerű, de mégis aranyos. Első teendő, hogy a 24 db gyufásdobozt csomagold be és az aljánál ragaszd meg celluxszal vagy szírragasztóval. Akik jártasak az üvegfesték használatában, azok könnyedén 'ráfirkantják' a 24 számot a dobozokra, akik nem, azok vegyenek a kezükbe egy színes filctollat és azzal írják rájuk. Utolsó teendőként: töltsd meg a dobozokat kis üzenetekkel, vagy apró finomságokkal (pl. M&M's, egy kocka csoki...)


IV. Csipeszes naptár
Hozzávalók:
♠  24 db facsipesz
♠  szalag vagy madzag
♠  színes filctoll
♠  ragasztó
♠  tasak vagy csomagolópapír

Tanács: Érdemes a csipeszeket fa felületre ragasztani, mert ott jobban megragad (szekrényajtó, polc széle...). A facsipeszeket ragaszd fel a felületre, ahol szeretnéd, hogy lógjanak a meglepetések. Az ajándékokat csomagold be, vagy tedd bele őket kis méretű tasakokba és köss rájuk madzagot, vagy szalagot, majd madzagostul csíptesd rá őket a csipeszekre. Ha van rá lehetőséged, akkor a csipeszek fölé egy filctollal írd oda a számokat 1-től 24-ig, ha nincs, akkor a tasakokra írd rá.
Fontos: Mindenféleképpen fa csipeszeket válassz, mert a műanyag csipesz nem ragad oda a felülethez.

A Mikulás létezik!

Igen, talán így középiskolás/gimnazista fejjel „tapasztalt és mindent tudó” kamaszként egyikünk se merné jelen pillanatban ezt így kijelenteni, mert, hogy: Gyagyás vagy ember?! Hány éves vagy, hogy még ilyenben hiszel?! De remélem, a cikk végére talán újra lesznek, akik kicsit másként vélekednek a dologról. Megmondom őszintén, a napokban, mikor épp várakozó állásponton voltam a híres, neves nagy pécsi bevásárlóközpontunkban, került kezembe a hírújságjuk és vele együtt egy cikk. Ebben egy igen meglepő, de mégis valami igazságot magába foglaló választ kaptam gyerekkorunk olyan figurájának létezéséről, akit szinte kivétel nélkül várt minden gyerek újra és újra, és levelek tömkelegét küldözgették nekik a szülőkön keresztül. Igen, Ő nem más, mint a Mikulás.

Engedelmetekkel így már egy más által megírt és lefordított rovatot osztanék meg veletek:

Igen, Virginia, a Mikulás létezik!

A világ egyik leghíresebb szerkesztői közleményének volt ez a címe, amely 1897-ben jelent meg először a The New York Sun-ban, s attól kezdve egészen 1949-ig, a lap megszűntéig minden évben újranyomták. A szerkesztői állásfoglalást Francis P. Church veterán újságíró írta, akinek harcias jelmondata akkoriban az volt: "Törekedj arra, hogy elmédet megtisztítsd minden képmutatástól". Ezért aztán ő volt a lapnál az ügyeletes válaszoló minden vallási babonát firtató olvasói levélre. Így aztán az ő asztalán landolt egy Virginia O'Hanlon nevű nyolcéves kislány levele is. Harminchat évvel később Virginia O'Hanlon így mesélte el a levél történetét:

"Természetesen hittem a Mikulásban, hiszen sosem csalódtam benne. Azonban kevésbé szerencsés gyerekek azt mondták nekem az iskolában, hogy nincs is semmiféle Mikulás. Elteltem kétségekkel. Megkérdeztem édesapámat, de ő egy kissé kitérő választ adott. Az volt családunkban a szokás, hogy bármilyen kétely merült fel egy szó helyesírásával, vagy egy történelmi eseménnyel kapcsolatban, levelet írtunk a The New York Sun 'Kérdések és válaszok' rovatába. Apámnak az volt a szavajárása, hogy 'ha azt írják a The Sun-ban, akkor az úgy is van'. Ezért aztán azt mondtam édesapámnak, hogy írok a The Sun-nak. 'Helyes, Virginia, tedd azt!', felelte. 'Biztos vagyok benne, hogy a The Sun megadja a helyes választ'. Így került aztán Church asztalára Virginia levele, amely így szólt:

"Kedves Szerkesztő!

Nyolc éves vagyok. Néhány barátom azt mondja, nincs Mikulás. Papa azt mondja, 'Amit látsz a The Sun-ban, az úgy is van'. Kérem szépen, mondja meg nekem az igazat, létezik a Mikulás?

Virginia O'Hanlon"

Churchnek igencsak fejtörést okozott Virginia levele, hisz egész életét a babonák és mítoszok elleni harcnak szentelte, és most azt kérik tőle, írja meg az igazat. De vajon a földhözragadt válasz-e az igazság, vagy van egy nagyobb Igazság?


Végül megírta válaszát, amely bejárta a világot:

"Virginia, kis barátaid tévednek. Hatott rájuk egy szkeptikus kor szkepticizmusa. Csak abban hisznek, amit látnak. Azt hiszik, nem létezhet semmi, ami nem érthető kicsi elméjük számára. Minden elme, Virginia, akár egy felnőtté, akár egy gyermeké, csekély. A mi hatalmas Univerzumunkban az Ember és az ő Értelme pusztán csak egy kis legyecske, egy kis hangya, a határtalan világhoz és a megragadható teljes igazsághoz és tudáshoz képest. Igen, Virginia, Mikulás létezik. Ő olyan bizonyosan létezik, ahogy létezik a szeretet, a nagylelkűség és a hűség, és Te tudod, hogy ők itt vannak körülöttünk, és ők teszik a Te életedet a legszebbé és legboldogabbá. Jaj, milyen kopár is volna a világunk, ha nem volna Mikulás! Oly kopár lenne, mintha többé nem lennének Virginiák. Akkor nem volna többé gyermeki hit, nem volna költészet, nem volnának álmok, melyek elviselhetőbbé teszik a létet. Nem volna több örömünk. Csak maradnának a sivár érzetek és a látvány. A csodálatos fény, mellyel a gyermekkor betölti a világot, kihunyna örökre.
Nem hinni Mikulásban?! Mintha nem hinnél a tündérekben sem. Rávehetnéd a papát, fogadjon embereket, akik belekukkantanak minden kéménybe Karácsony Este, hogy meglessék a Mikulást. De még ha nem is látnád őt lefele mászni, mit bizonyítana az? Senki soha nem látta Mikulást, de nincs bizonyítéka annak, hogy ne létezne Ő. A világon a legvalóságosabb dolgok azok, amiket sem a gyerekek, sem a felnőttek nem láthatnak. Láttál valaha is tündéreket a füvön táncolni? Persze, hogy nem, de ez nem bizonyíték arra, hogy ők nincsenek. Senki nem tudja még elgondolni vagy elképzelni sem azt a sok csodát, amely nem látszik és nem is látható a világban. Kitépheted a babádból a szerkezetet és láthatod, mi adja a síró hangot benne, de van egy függöny, amely elfedi előlünk ezt a láthatatlan csodálatos világot, s e függönyt a legerősebb ember, de még a valaha élt legerősebb emberek egyesített ereje sem volna képes széttépni. Csak a hit, a költészet, a szeretet, az álmok képesek fellebbenteni a fátylat és engedik látni a függöny mögött a természetfölötti szépséget és dicsőséget. Ez volna a valóság? Oh, Virginia, semmi más nincs, ami valóságosabb és létezőbb ennél a világnál. Nincs Mikulás?! Istennek hála, Ő él és örökké élni fog. Mostantól ezer év múlva, sőt tízszer tízezer év múlva is Ő fogja elhozni a boldogságot a gyermekkor szívébe."

(forrás: http://www.tenyek-tevhitek.hu/virginia.htm)

Mikulás kvíz

A facebook oldalunkon egy "játékot" indítottunk. Töltsd ki a Mikulás kvízünket, nyerjen a te osztályod!

Ugrás a Mikulás kvízre

Decemberi fotópályázat

Lassan elkezdjük az év utolsó hónapját. Az előző fotótémánk az Őszi színek volt, s mivel éppen a határidő lejárta előtti utolsó napokban kezdtetek belelendülni a fényképek eljuttatásába, ezért várunk még egy kicsit. Így ennek a témának a végső leadási határideje november 28. szerda. Közben már lehet hozzánk eljuttatni az újabb képeket is. A december hónap témája pedig nem más, mint a SZERETET!!!

Ki az a Mikulás?

Hívják Mikulásnak, Santa Clausnak, Father Christmasnek, Pére Noelnek és még vagy féltucat egyéb néven. A piros köpenyes, hófehér szakállú öregúr régóta hordja az ajándékot a gyerekeknek – egyes országokban névnapján, december 6-án, másutt pedig karácsony este. Az amerikai és a kanadai gyerekek levélben kérnek tõle ajándékot. Máshol áruházak bérelnek fel alkalmi Mikulásokat, akik felveszik a kicsiktõl a megrendeléseket. Az ajándékok megérkezésének módja is különböző.

Franciaországban a gyerekek a kandalló elé teszik a cipőjüket, és a Pére Noeltől kapják az ajándékot. Németországban Szent Miklós december hatodikán érkezik. Édességeket hoz és egyúttal összegyűjti a gyerekek listáit, amelyekben megírják, mit szeretnének kapni karácsonyra. Jóllehet a Christkindl (Kis Jézus) a címzett, az ajándékot szenteste a Weihnachtsmann hozza. Hollandiában, Belgiumban és Luxemburgban szintén december hatodikán érkezik a Mikulás. Csak éppen nem szánon, hanem csónakon, és Spanyolországból. A parton fehér lóra száll, és úgy járja az utcákat, szolgáját Swarte Pietnek hívják.

Dániában, Norvégiában, Svédországban is ismert figura a fehér szakállas öregúr. De a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy egy manó kézbesíti a Mikulás ajándékait karácsony este. A dánok és a norvégok ezt a manót Julenissennek, a svédek Jultomtennek nevezik.

Angliában Father Christmas, a Karácsonyapó nem 24-én hozza az ajándékokat, hanem másnap reggel találhatóak meg a fa alatt. A kéményen át közlekedik, és a kandallóra akasztott zoknikba teszi az ajándékot. Amerikában Santa Claus érkezik - Angliához hasonlóan, - legtöbbször a kéményen keresztül a lakásba. Szánját rénszarvasok húzzák, kedvence Rudolf. Az amerikai Santa Claus az Északi-sarkon él. Oroszországban a Gyed Maroz (Fagy Apó, vagy Télapó) járja az országot. A kék, vagy piros hímzett ruhájú Gyed Maroz Újévkor osztogatja az ajándékait. Kísérője a nagyon szép, jégkoronás unokája: Sznyegurocska (Hóleányka). Ő orosz trojkán közlekedik. Részt vállal még a feladatokban Babuska, ez a név a Nagymamára, illetve Anyókára utal, aki szintén ajándékokat ad a gyerekeknek.

Legjobb gyereknek lenni a letteknél, ugyanis a szentestétől számított 12 napon át hozza egyfolytában az ajándékot a Mikulás!

Virgács és szén

Nem szabad elfeledkeznünk a Mikulás állandó kísérõjéről, a krampuszról sem. Ez az ördög formájú figura osztrák területről származik, neve is az ausztriai németből való. A gyermekeket rémisztgető alak legjellemzőbb tulajdonságai és megjelenései, hogy a láncát csörgeti, virgáccsal fenyegeti a gyerekeket, a rendetleneket megbünteti. A krampusz figurája minden bizonnyal a téli napforduló pogánykori hiedelemvilág szellemeinek testet öltője, ördög formájú, patás, szõrös, szarvakkal ellátott ábrázolása pedig a keresztény gondolatkör gonosz elképzeléseire vezethető vissza. A jó megtestesítője mellett, aki a Mikulás, szükség volt a rossz, a büntetést osztó megformálására is. Mi lesz a rossz gyerekekkel? Nos, ők helyenként virgácsot, másutt hagymát, Olaszországban pedig szenet kapnak „ajándékba".

A gyerekek persze tudni szeretnék, mit csinál a Télapó, amikor nem ajándékot osztogat. Megszületett a Mikulás-legenda, mely szerint a finn Lappföldön lakik. A finnek így hívják őt: Joulupukki. Pontos lakhelye az Északi-sarkkör közelében, a Fülhegyen (Napapiiriben) található. A hegy gyomrában van a szupertitkos játékkészítő manufaktúra. Maga a kopár hegyoldal nyuszifülre hasonlít, és ezen keresztül hallgatja a Mikulás egész éven át, hogy az egyes gyerekek jók voltak-e avagy rosszak. Hosszas keresgélés után szerelmesedett bele a Lappföldbe és telepedett le véglegesen. Az év nagy részében itt lakik, csak néha teszi át székhelyét a titkos nyári szálláshelyére. Napapiirit Mikulás-faluvá avatták és berendezték a nagyszakállú irodáját és postahivatalát is. Ide várják a gyerekek leveleit, kéréseit és persze a látogatókat egész esztendőben. Még e-mailt is lehet küldeni: santa.claus@santaclausoffice.fi címre.

Rick Riordan: Percy Jackson és az olimposziak

Ez egy öt kötetből álló könyvsorozat. Percy egy fiatal fiú, akinek problémái vannak a tanulással; az olvasás nehezére esik; és még családi gondok is gyötrik. A történet elején Percy rájön, mi is ennek az oka… 

A sztori a mai korban játszódik, de egy régi időszak emlékeivel: a görög mitológiát remekül mutatja be úgy, hogy a fiataloknak is felkeltse az érdeklődését és megragadja a fantáziáját. 

Az író Percy-t mindig nehéz kihívások elé állítja, amelyek legyőzésében remek barátok vannak a segítségére. Az olvasó pedig izgulhat, miközben megtanulhat sok mindent az istenekről és az életükről, ráadásul rendkívül ronda és érdekes külsejű szörnyeket is megismerhet. Ajánlom azoknak, akiket érdekel a görög mitológia és szeretik a kalandos regényeket. 

Beke Viktória 10.E