Interjú Izsák Mónika tanárnővel

Márciusban iskolánk tantestülete egy új pedagógussal bővült: Izsák Mónika magyar–történelem szakos tanárnő személyében. Bár sokan már ismerhetik őt az órákról, most egy interjú segítségével még többet megtudhatunk róla.

1.  Mesélne egy kicsit magáról?

Sokféle dologban próbáltam ki magam életem során, de közös mindegyikben, hogy mindig az oktatás területén, a tudás bővítése, közvetítése érdekében dolgoztam. Egy tolna megyei kisvárosban érettségiztem, aztán a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanultam magyart, történelmet és néprajzot. Akkor még néprajzkutató szerettem volna lenni, - a szibériai kis finnugor népek története, társadalma, folklórja és hitrendszere volt a kutatási témám, - de ez a vágyam egzisztenciális okokból nem valósulhatott meg. Magyarból szereztem tanári diplomát, és még az egyetemi éveim alatt dolgozni kezdtem szolgáltatási területen. Hosszú ideig dolgoztam marketingesként, szolgáltatás- és oktatásszervezőként a PTE-n. A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségen és az Igazságügyi Minisztériumban Európai Uniós projektekben vettem részt szakértőként, és több mint húsz éve dolgozom trénerként is. Szeretek „ezer dolgot” csinálni egyszerre, akkor érzem, hogy igazán élek. Most a tanítás mellett tanulásmódszertani és pályaorientációs tanácsadóként dolgozom, egy civil szervezet elnökeként aktív civil életet élek, az Ördögkatlan Fesztiválon egy állandó helyszínnek, a Bölcsész Udvarnak vagyok a programgazdája. Szabadidőmben kertészkedek, túrázom a családommal, egy amatőr színjátszó csoportba járok és az Amnesty Internatiolnal-nél önkénteskedem. Két gyermekem van, hátrányos helyzetűek, mindkét szülőjük tanár. 😊

2.   Miért választotta a tanári pályát?

Gyerekkoromtól tanár szerettem volna lenni, de csak két éve dolgozom középiskolai tanárként, előtte az egyetemen tanítottam, de csak óraadóként. Azért váltottam, mert a számos dolog közül, amit eddig csináltam, a tanításnak látom legtöbb értelmét. Azt mondják a digitális világban már minden tudás hozzáférhető, de ez nem így van, az ismereteket tudni kell rendszerezni, átlátni, struktúrába illeszteni, ez a tudás pedig csak tanulás útján sajátítható el. Nekem a tanulás tanítása a legnagyobb kihívás a tanári pályán, azért lettem tanár, hogy ezen a területen napról napra fejlődjek és mások számára is közvetíthessem a gondolkodás és a tudás örömét.

3.  Milyen okból döntött úgy, hogy nálunk kezd tanítani?

A váltásnak elsősorban praktikus okai voltak, eddig vidéken tanítottam, de kényelmi okokból szerettem volna egy pécsi iskolában tanítani. A másik ok, hogy előző iskolámban nem tudtam történelmet tanítani, mert a szakképzésben csak a 9. évfolyamban van történelemoktatás, ezért olyan iskolát kerestem, ahol nagyobb óraszámban taníthatok történelmet, ez a Széchenyiben megvalósulhatott.

    4. Milyenek az első benyomásai az iskoláról és a diákokról?

Egy hétfői napon kezdtem el a Széchenyiben tanítani és azon a héten szerdán már otthon éreztem magam. Nagyon szeretem, hogy lehet veletek beszélgetni, együtt gondolkodni. Minden nap kíváncsian jövök be tanítani, azt várva, hogy aznap milyen élménnyel leszek gazdagabb általatok.

    5. Mit szeret a töriben, magyarban? Hogyhogy ilyen szakos tanár lett?

A gondolkodni tanítást és a kultúraközvetítést, ezért vagyok tanár, a választott tárgyaim csak eszközök e célok eléréséhez. Mindig szerettem tanulni, a magyar és a töri mellett nagy kedvencem volt a matek, a fizika, a biológia és a földrajz. Magyarból és történelemből két kiemelkedően jó tanár tanított középiskolában, így visszanézve talán azt is mondhatom, hogy a tanáraim miatt választottam ezt a két szakot.

    6. Van kedvenc történelmi korszaka vagy témája?

A XX. század és a jelenkor, aminek megértése nem lehetséges a történelem átfogó ismerete nélkül, vagyis minden korszakot egyformán fontosnak tartok. Történelmet nem azért tanulunk, mert érettségizni kell belőle, hanem azért, hogy gondolkodó emberekként felelős tagjai legyünk a társadalomnak. Lehet, hogy a diákoknak néha „ketté áll már a fülük” a „Gondoljuk végig …” kezdetű mondataimtól, de fontosnak tartom az összefüggések, az ok-okozatok és a folyamatok megláttatását, ennek megmutatására pedig minden korszak alkalmas.

    7. Kedvenc írója vagy műve?

17 évesen olvastam Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényét, nagy hatással volt rám egy akkori színházi előadás, ahol Alföldi Róbert játszotta Raszkolnyikovot, Murányi Tünde pedig Szonyát, másnap leültem és addig nem álltam fel, amíg végig nem olvastam a regényt. Életem egyik legkatartikusabb olvasói élménye volt. Persze azóta sok alkotás és szerző gyarapította a kedvenc művek listáját. Szívesen olvasok kortárs magyar irodalmat, nagy kedvencem Háy János, szeretem Tóth Krisztina vagy Krusovszky Dénes írásait, de nagyon hosszú lenne a sor, ha korrekt választ akarnék adni erre a kérdésre.

    8. Milyen órát tart a legszívesebben?

Nagyon szeretem azokat az órákat, ahol a diákok tanítanak. Húsz éve dolgozom trénerként, azért vagyok a tréning módszer elkötelezett híve, mert ebben a képzési formában mindenki a saját készültségi szintjének megfelelően gyűjthet ismereteket. Egy tréningen szerzett tapasztalati tudás sokáig dolgozik a résztvevőkben és nem csak tárgyi ismereteiket bővíti, hanem a személyiségfejlődésükhöz is hozzájárul. Persze házat építeni csak téglákból lehet, a tárgyi tudás gyűjtése is nagyon fontos. Véleményem szerint a különböző oktatási módszerek arányos ötvözése teszi hatékonnyá az oktatást. Ez a jelenlegi oktatási rendszerben nehezen megvalósítható, de a kötelező keretek között mindig módunkban áll  saját prioritásokat felállítani.

    9. Mit üzenne a diákoknak jó tanácsként?

Egy kortárs pécsi költő, Halmai Tamás versét hívom segítségül, aki nálam sokkal szebben fogalmazza meg az üzenetemet. Teljes életet úgy élhetünk, ha mindannyian e szerint cselekszünk, ez a jótanácsom minden ember számára.

Halmai Tamás: Feladat

Hozzátenni a világhoz csak egyet,

egy almafát, egy könyvet, egy fiút

vagy lányt vagy többet vagy egy tiszta udvart,

egy szonátát, egy szonettet, egy zsemlét,

egy kézszorítást, ajándék mosolyt,

csak egyet mindig, csak egyetleneggyel

gyarapítani a kifoszthatatlant.

Második helyezés a Zöld Alternatíva vetélkedőn

Április 24-én Beremenden jártunk a Duna-Dráva Cement Kft. (DDC) által szervezett Zöld Alternatíva vetélkedő döntőjén. Nem egy szokványos iskolai versenyről volt szó: itt a cementgyártás komoly technológiája találkozott az ügyességi feladatokkal és a kreatív újrahasznosítással.

Elmélet és gyakorlat a cementgyártás jegyében

A verseny fő célkitűzése az volt, hogy bemutassa a cementgyártás folyamatát, hangsúlyozva a környezetvédelmi szempontokat és a gyár modern technológiáit. A feladatok megoldásához szükségünk volt elméleti tudásra, logikus gondolkodásra és szoros csapatmunkára is. Megismerkedtünk az alapanyagokkal és azokkal az innovatív megoldásokkal, amelyekkel a gyár a környezeti terhelést minimalizálja.

Akadálypályától a szabadulószobáig

A szervezők rendkívül változatos állomásokkal készültek. Részt vettünk:

• Ügyességi feladatokban: mint az Activity vagy a „részeg szemüveges” triciklizés egy nehezített akadálypályán.
• Természettudományos kihívásokban: kőzet- és madárfelismerés, valamint egy izgalmas szabadulószoba.
• Szakmai feladatokban: Talán a legnehezebb rész az volt, amikor a cementgyártás lépéseit kellett helyes sorrendbe állítanunk, illetve pusztán megjelenés alapján azonosítanunk a különböző alapanyagokat.

Jövőkutatás a kifutón: Anime Fesztivál 2052

A nap fénypontja – és egyben a mi kedvencünk – a kreatív divatbemutató volt. Erre a feladatra már előzetesen sokat készültünk. A témánk a 2052-es tokiói Cseresznyevirág Anime Fesztivál volt, amelyre hulladék anyagok felhasználásával kellett két futurisztikus ruhát alkotnunk.

Csapatunk egy high-tech szamurájt és egy Sakura Tech DJ-t küldött a kifutóra. A ruhák hatalmas sikert arattak, amiért külön köszönet jár Deményi Andrea tanárnőnek, aki elképesztő kreativitással segített a tervek megvalósításában.

Sikerrel zártuk a napot

A színvonalas mezőnyben végül az előkelő második helyet szereztük meg. Büszkék vagyunk az eredményre, hiszen a verseny során nemcsak tanultunk, hanem rengeteg közös élménnyel is gazdagodtunk. Az egész nap elképesztően jól telt! Ritka az olyan verseny, ahol a szakmai tudás mellett ennyire jól is szórakozik az ember. Nagyon örülünk, hogy belevágtunk, mert a hangulat és a feladatok is egyszerűen szuperek voltak – maradandó élmény marad mindannyiunknak!

A csapat tagjai: Eperjesi Dániel, Merk Bálint, Pallós Péter, Szabó Áron, Szalma Roland, Tihanyi Zétény, Zubor Dániel 11.D osztályos tanulók, és Deményi Andrea (felkészítő tanár).

Merk Bálint 11.D

A jövő már a garázsban pihen – Látogatáson az aiMotive-nál

Gondoltátok volna, hogy Budapest szívében olyan technológiát fejlesztenek, ami nemsokára feleslegessé teheti a jogosítványt? Április 15-én 35 diákunk – a 11.D, a 11.A és a 12.D osztályokból – Deményi Andrea és Magusics Erika tanárnők kíséretében kapott választ erre a kérdésre az aiMotive központjában, ahol bepillanthattunk az önvezető autók kulisszái mögé. 

Több mint egy szoftvercég

A program egy pörgős bemutatkozással indult. Hamar kiderült számunkra, hogy az aiMotive nem csupán programkódokat ír: ők alkotják meg azt az „elektronikus agyat”, amely képes értelmezni a forgalmi helyzeteket, felismerni a gyalogosokat és biztonságosan navigálni az utakon. Megtudtuk, hogy a magyar szakemberek munkája világszinten is meghatározó, és a legnagyobb autógyártókkal dolgoznak együtt.

Karrierutak és kulisszatitkok

A látogatás legközvetlenebb része a kerekasztal-beszélgetés volt. Itt nem száraz prezentációkat kaptunk, hanem a fejlesztők meséltek arról, hogyan jutottak el az iskolapadból a tech-világ élvonalába. Érdekes volt látni, hogy a matek- és fizikaórák szenvedései itt értelmet nyernek: legyen szó szoftverfejlesztőről vagy mérnökről, mindenki lelkesen beszélt arról, mennyire szereti a pörgős, alkotói légkört.

Virtuális tesztek és valódi vasak

A beszélgetés után a technológiai háttérbe is beleáshattuk magunkat. Megmutatták azokat a speciális eszközöket és szimulációs szoftvereket, amelyekkel millió kilométernyi vezetést modelleznek le anélkül, hogy az autó egy métert is tenne a valóságban. Ezután jött a nap fénypontja: szemügyre vehettük az egyik teljesen felszerelt tesztautót is. Első ránézésre egy sima autó, de közelebbről látszottak a különleges kamerasorok és a csomagtartóba rejtett brutális számítási kapacitás, ami az autó „szemeit” és „agyát” működteti.

Tanulság: a jövőt mi írjuk

Ez a látogatás több volt egy egyszerű kirándulásnál. Megértettük, hogy az önvezető autózás nem a távoli jövő, hanem a jelen, és rengeteg tudás, türelem és innováció kell ahhoz, hogy ezek a gépek biztonságosan az utcára kerüljenek. Lehet, hogy pár év múlva közülünk is kerülnek ki olyan mérnökök, akik ezeket a rendszereket fejlesztik tovább?

Horváth Nóra 11.D

Robotok és gyártósorok között – Üzemlátogatás a Harmannál

 A 11.D osztály a Digitális Témahét keretében lehetőséget kapott arra, hogy meglátogassa a pécsi Harman Becker Gépkocsirendszer Gyártó Kft. gyárát. A programon Deményi Andrea tanárnő kísért bennünket.

Érkezés után speciális védőruhát – köpenyt és cipővédőt – kellett felvennünk, hogy elkerüljük az elektrosztatikus kisüléseket, amelyek károsíthatnák az érzékeny elektronikai berendezéseket. A beléptetés után egy vezető kíséretében jártuk be az üzemet, aki részletesen bemutatta a gyártási folyamatokat, a különböző munkafázisokat, és készségesen válaszolt a kérdéseinkre is.

A gyár főként autóelektronikai eszközöket gyárt, például autórádiókat, kijelzőket, navigációs rendszereket, de emellett professzionális stúdió- és fénytechnikai eszközök előállításával is foglalkozik. A termelés a legmodernebb technológiákkal történik, szigorú minőségi követelmények mellett.

A látogatás során rengeteg érdekességet láttunk: korszerű gépeket, automatizált gyártósorokat és robotokat, amelyeket szakemberek és programozók irányítanak. Különösen érdekes volt, hogy a robotok nemcsak a gyártásban vesznek részt, hanem az anyagok szállítását is végzik, sok esetben a targoncákat helyettesítve. Megtudtuk azt is, hogy a gyártósorokon három műszakban dolgoznak, ami komoly terhelést jelent a dolgozóknak, ugyanakkor a gyárban számos mérnök és más szakember is dolgozik a fejlesztéseken és az innováción. 

A látogatás végén kívülről megtekinthettük a hatalmas raktárat is, amelynek belmagassága elérte a 16 métert, és teljesen meg volt pakolva termékekkel – ide azonban biztonsági okokból nem léphettünk be.

Összességében a gyárlátogatás nagyon érdekes és tanulságos volt: sok új ismerettel gazdagodtunk, és bepillantást nyerhettünk abba, hogyan működik egy modern, nagyvállalati gyártóüzem a mindennapokban. 

Horváth Nóra 11.D

Út a matematika OKTV döntőjéig – Interjú Hódi Ákossal

Hódi Ákos, iskolánk 12.D osztályos tanulója bejutott az OKTV matematika verseny országos döntőjébe. A felkészülésről, a versenyélményekről és jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.

1. Mit jelent számodra, hogy bejutottál az OKTV országos döntőjébe matematikából?
Az idei tanévben az egyik fő célom volt, hogy bejussak a döntőbe, ezért sokat jelent számomra, hogy ez sikerült.

2. Hány fordulón vagy már túl, és melyik volt eddig a legnehezebb?

Kettő fordulón vagyok túl, a második volt a nehezebb.

3. Volt olyan feladat, amin különösen sokat gondolkodtál, vagy ami különösen emlékezetes maradt?

A versenyen kevés feladatra jut sok idő, és volt több olyan is, amelyen több mint egy órát kellett gondolkodnom. A második forduló feladataira szinte fejből is emlékszem, de az elsőből is van olyan, amelyre pontosan emlékszem.

4. Mit vársz az országos döntőtől?
Azt, hogy a saját tudásomnak megfelelően tudjam megoldani a feladatokat, és ne hibázzak olyanokban, amelyeket egyébként meg tudnék csinálni.

5. Mi a kedvenc tantárgyad?
Matematika

6. Hogyan készültél fel a versenyre? Például oldottál meg korábbi versenyfeladatokat?
A korábbi évek feladatsorait oldottam meg, és elemeztem ki. 

7. Mikor jöttél rá először, hogy jó vagy matematikából?
Már általános iskola első osztályában. Második osztálytól kezdve rendszeresen járok matematika versenyekre.

8. Mi motivál inkább: a versenyzés, az elismerés vagy maga a gondolkodás öröme?
Mindig is szerettem matematika versenyekre járni, és nagy öröm számomra, amikor sikerül jó helyezést elérni.

9. Mik a továbbtanulási terveid?
Egyetemen matematikával vagy informatikával kapcsolatos szakon szeretnék továbbtanulni.

10. Szerinted a matematika hol jelenik meg leginkább a mindennapi életben?
A matematika az élet szinte minden területén megtalálható.

Gyors kérdések – gyors válaszok

Van kedvenc filmed vagy sorozatod?

Nem szoktam filmeket vagy sorozatokat nézni.

Kedvenc ételed?

Rántott hús.

Kutya vagy macska? Kávé vagy tea?

Kutya, tea.

Ha választhatnál egy szupererőt, mi lenne az?

Fotografikus memória.

Rejtélyek Éjszakája 2026. - Beszámoló

Február 5-én izgalmas és emlékezetes estét élhettek át a diákok a Rejtélyek Éjszakája – A Szökés programon, ahol egy estére minden résztvevő a képzeletbeli SZIG börtön falai közé került.

A történet szerint egy rossz döntés következményeként a csapatok rács mögé kerültek, és csak közös erővel, logikával és ügyességgel találhatták meg a kiutat. A cellák számos titkot rejtettek, a zárak és bilincsek komoly fejtörést okoztak, miközben minden perc számított. A résztvevőknek logikai, kutató és ügyességi feladatokat kellett megoldaniuk, miközben együttműködésük és kommunikációjuk is folyamatosan próbára lett téve.

A versenyre 20 darab, 4–5 fős csapat regisztrált, akik egymással mérhették össze tudásukat. A hangulat végig feszült, mégis lelkes és vidám volt: mindenki elszántan dolgozott azon, hogy sikerüljön megszöknie a börtönből.

Az este során 7 állomáson kellett feladatokat teljesíteniük a csapatoknak. Többek között a mosodában zoknikat válogattak, az étkezőben egy madzagra kötött csokis perecet kellett leharapniuk úgy, hogy a madzag a lábukhoz volt kötve, valamint egy cellából is ki kellett szabadulniuk egy alagúton keresztül. Egy börtönbandához is csatlakozniuk kellett, azonban csak az arra érdemesek nyerhették el a „gang” tagságát. Kopogós kódot és más titkos írásokat is meg kellett fejteniük ahhoz, hogy a végén rájöjjenek, miként lehetséges a szökés a SZIG börtönből. 

A győzelmet a 13.C osztály csapata szerezte meg, akik kiváló együttműködésükkel, gyors és logikus gondolkodásukkal, valamint ötletes megoldásaikkal emelkedtek ki a mezőnyből. Összehangolt munkájuknak és kitartásuknak köszönhetően megérdemelten hódították el az első helyet.

Farsang 2026: Az őselemek

Február 18-án az iskolában összegyűlt a négy őselem: a víz, a tűz, a levegő és a föld. A víz elemet a 9.C, a földet a 9.D, a levegőt a 9.B, míg a tüzet a 9.A osztály képviselte.

A farsang az osztálytáncok bemutatásával kezdődött, ahol minden osztály a lehető legjobb előadást nyújtotta. Ezután játékos feladatok következtek: az osztályokból három-három tanuló lepkeháló segítségével „lepkéket” fogott, valamint a csapatok kvízkérdésekre válaszolhattak.
Egy másik feladat során egy gyertyára kellett nagyon vigyázni, hogy el ne aludjon, miközben tíz ember adta körbe és közben táncolni is kellett. Ezután  minden osztályból egy tanuló bemutatta az őselemét. 
Az osztályoknak egy imázsfilmet /reklámfilmet is kellet készíteniük az őselemükhöz kapcsolódóan, amit a farsangon levetítettek. Emellett egy-egy kísérlettel is készültek:

• a Víz a H₂O lebontását mutatta be ceruzaelem és sós víz segítségével,

• a Föld egy szódabikarbónás–ecetes kísérletet hozott, amellyel egy vulkánkitörést szimbolizáltak,

• a Levegő az elemhez kapcsolódó érdekességeket mutatta be porszívó, labdák, lufik segítségével

• a Tűz pedig egy lufit fújt fel ecet és szódabikarbóna segítségével, és egy hőlégballont "utánzott"

Természetesen az osztályfőnökök sem maradtak ki a feladatokból: gyurmából kellett önmagukat megformálniuk. Az ügyességi feladatok mellett tudáspróbák is voltak, például képfelismerés és annak megnevezése, hogy az egyes állatok hol élnek. A farsang végén nem maradhatott el a hagyományos fánkevés sem, bekötött szemmel, tejszínhabbal.

Végeredmény:

1. A Víz mindenkit „elmosott”, és megnyerte a farsangot. (9.C)

2. A Tűz megperzselte a vizeket, de nem tudta elpárologtatni őket, így a második helyen végzett. (9.A)

3. A Levegő egy ügyes széllökéssel elérte a dobogó harmadik fokát. (9.B)

4. A Föld egy határozott rengéssel megszerezte a negyedik helyezést. (9.D)