Ahogy azt ígértük, ma a manók a suliban mindenfelé dobozokat hagytak el. Pl.: ablakpárkányokon, lépcsőkorlátokon, szekrény tetején, de még a virágtartókban is rejtettek el dobozokat. Aki nyitott szemmel járt, (és elég gyors volt), az talált is egy ajándékot.
Íme a kép a szerencsés diákokról, akiknek sikerült egy-egy ajándék dobozt találni:
A mai napon a karácsonyi üdvözleteket is kipostázták a Diákszem manói a suliban, melyeket ti küldtetek egymásnak. Sok levél érkezett, így a manóknak sok munkája volt, de ennek csak örültünk.
Íme a Diákszem manói, akik nélkül nem jöhetett volna létre ez a karácsonyi játék:
Ez az év sem múlhat el karácsonyi játék nélkül. A Széchenyi-Diákszem karácsonyi manói idén is ellátogatnak iskolánkba. Hogy mi dolguk itt nálunk? Kettő is van…
1. Manó posta
A közelgő karácsony alkalmából megnyitjuk a manó postát. Szeretnél egy karácsonyi üzenetet, vagy képeslapot küldeni egy számodra kedves embernek? Mi segítünk ebben! Dobd be a leveled a karácsonyi dobozba az első emeleti folyosón, és a manók majd kipostázzák a suliban.
2. Keresd az ajándékokat!
Biztos forrásból tudjuk, hogy a manók december 21-én mindenfelé a suliban dobozokat fognak elrejteni! Figyelem! Az ajándékokat csak az veszi észre, aki arra érdemes, a többiek számára láthatatlanok a dobozok. Járj nyitott szemmel, hátha te is találsz egy ajándékot!
Bukovics Dominik (11.A) a Pécs Környéki Állatmentő Alapítvány munkáját szeretné segíteni, mégpedig úgy, hogy gyűjtést szervezett iskolánkban kutyák, macskák számára.
Kik a Pécs Környéki Állatmentők?
- A Pécs Környéki Állatmentők egy facebookos civil szerveződés, a csoportnak mára már 780 tagja van. A csoport célja, hogy a kidobott, vagy elkószált állatokat új gazdához juttassák. A csoport tagjai már több száz állatot mentettek meg. Mivel nincs menhelyük, így ideiglenes befogadókkal dolgoznak, szóval elég korlátozottak a lehetőségeik. Hogyan kerültél kapcsolatba a Pécs Környéki Állatmentőkkel?
- Úgy kezdődött, hogy az útszélén találtam egy kis kutyát kb. 2 éve, és szerettem volna segíteni neki. A facebookon találtam meg a Pécs Környéki Állatmentő csoportot, felvettem velük a kapcsolatot, és kijött egy segítő, és végül meg is lett a gazdija a kutyának.
Miért döntöttél úgy, hogy segítesz ebben?
- Mivel én is, és a családom is szeretjük az állatokat, meg sajnálom azokat, akik árvák, nincs gazdájuk, és szeretnék nekik segíteni.
Neked is van valamilyen háziállatod?
- Igen, van egy amerikai staffordshire kutyám, akit Busternek hívnak, és 4 éves.
Mióta veszel részt ebben a segítségben?
- Azóta amióta kutyusom van, szóval kb. 4 éve már.
Eddig mennyi segítség, adomány érkezett? - Sajnos, nem igazán túl sok.
Meddig lehet még hozni ilyen dolgokat?
-A téli szünet elejéig, azaz december 21-ig.
Milyen mennyiségben, értékben, és tulajdonképpen mit lehet hozni?
-Kb. bármit, amire a kutyáknak, macskáknak szüksége lehet, pl.: tápot, pokrócot, pórázt, de akár játékot is.
Szeretnél a későbbiekben valamilyen állatokkal kapcsolatos területen dolgozni?
- Szeretem az állatokat, de ez inkább egy hobbi, úgy mint a gokartozás is. A későbbiekben rallizni szeretnék versenyszerűen. Örülünk, hogy felkaroltad ezt a kezdeményezést, reméljük, hogy sikerül minél több adományt összegyűjteni a kutyusok, cicák számára! https://www.facebook.com/PecsKornyekiAllatmentok/
Örömmel számoltunk be arról
korábban a „Tudtad, hogy ő is zenél?” című rovatunk keretein belül, hogy
iskolánkban vannak olyanok, akik a mindennapi tanulói tevékenységen túl a zene
világában is megmutatják magukat. Büszkék vagyunk, hogy napjaink több ismert
zenekarában volt széchenyista szerepel: a Punnany Massif egyik tagja,
Meszi=Meszes Balázs, nálunk érettségizett; a Junkie Jack Flash frontembere,
Pető Szabolcs egy évig szintén itt koptatta a padokat.
Most Hanzli Fannival, iskolánk 12.
B osztályos tanulójával beszélgettem, aki a Lékkör formáció énekese. Ez az
együttes egy új, feltörekvő generációhoz tartozik, akik folytatni szeretnék azt
a hagyományt, mely szerint jelenleg Pécs Magyarország könnyűzenei „bölcsője” –
az az nagyon sok tehetséges zenekar innen indul.
Az együttes tagjai: Hanzli Fanni,
Szentendrey Roland, Menyhárt Dániel Marcell és Barka Gergely (aki szintén
széchenyista volt!).
Kezdjük egy klasszikus kérdéssel. Mióta énekelsz?
Tulajdonképpen
általános iskola első osztályától. Akkoriban szolfézsórára jártam és zongorázni
is tanultam. Egyszer szolfézsórán Dobrády Ákos egyik dalát énekeltük, és a
szolfézs tanárnő (Ági néni) felfigyelt rám, és elkezdett velem külön is
foglalkozni.
Aztán komolyabban
6-7. osztályos korom óta járok énektanárhoz, Kemény Henriette tanárnőhöz.
Kit tartasz zenei példaképednek?
Húúú. Nagyon
sok zenei példaképem van. Mindazon kedvenc együttesek és énekesnőjük példaértékűek
számomra, akik megfelelő értékrenddel bírnak. Ha mégis ki kellene valakit
emelnem, akkor a Paramore együttest és énekesnőjüket, Hayley Williamst emelném
ki.
Hogyan alakult ki a mai formációd,
a Lékkör nevű zenekar?
A zenekar
létrejötte elsősorban Szentendrey Rolandnak (ő a zenekar dobosa) köszönhető.
Egy általános iskolába jártunk, s még onnan emlékezett rá, hogy ki vagyok, és
hogy énekelek. A másik két zenekari taggal, Barka Gergellyel és Menyhárt
Dániellel pedig már korábban zenélt együtt különböző formációkban. Amikor a
jelenlegi együttes ötlete megfogalmazódott benne, akkor engem megkeresett
facebookon, s én örömmel csatlakoztam hozzájuk. Így alakultunk meg 2014-ben.
Miért Lékkör lett a nevetek?
Mindenképpen
magyar nevet akartunk, mivel magyar szövegekkel akarunk dolgozni. Először
ötleteltünk, majd valahogy felmerült ez a szó, és mindenkinek tetszett, mert
van benne szóvicc, magyar és eredeti. Úgyhogy emellett döntöttünk.
Hogyan jellemeznéd a zenéteket?
Alternatív
rockzenének mondjuk, mivel ezt ma már rá lehet húzni mindenre ☺. De kísérletezünk,
szeretnénk különféle műfajba is belekóstolni még.
Van-e a magyar zeneéletben olyan egyéniség vagy zenekar, akinek inspiráló
hatását elismeritek?
Valójában
nagyon sok zenekart hallgatunk, és van egy-egy ötlet, amire különösen
felfigyelünk, de mindig igyekszünk kerülni a másolás veszélyét is. Ha konkrét
zenekart kell megneveznem, akkor az Elefánt és az Esti Kornél nevű bandákat
emelném ki. Ugyanakkor nagyon sok műfajban hallgatunk zenét, és az elektronikus
műfajban is megragad bennünket sok mozzanat.
Hogyan zajlik egy új dal
„megszületése”?
Menyhárt Dani
hozza legtöbbször az alapot, ő már régóta ír verseket. Általában megmutatja az
elképzelését a gitáron, és ezt az alapot közösen fejlesztjük tovább.
Természetesen olyan is van, amikor más hoz egy dallamötletet, és akkor annak
veselkedünk neki. Nagyon sokféleképpen jön létre egy-egy szám: van, mikor a
szöveg születik meg előbb, aztán rádolgozzuk a zenét, máskor meg a dallam ragad
meg bennünket előbb, s készül hozzá a vers. De olyan is előfordult már, hogy
egymástól függetlenül kipattant egy szöveg és egy dallam valamelyikünk fejéből,
és ezt a kettőt illesztettük össze.
Hány saját számotok van?
Saját
számunk 12 van, de játszunk feldolgozásokat is.
Van köztük kedvenced?
Nagyon sok
kedvencem van. De kiemelem a legújabbat, a Szimbiózis címűt, mely, sajnos, nem
kerülhetett fel a kislemezünkre, mivel annyira friss, hogy már a készületek
után született.
Mit tartasz eddigi legnagyobb sikereteknek?
A legnagyobb
sikerünk, hogy el tudjuk viselni egymást ☺.
De komolyra fordítva a szót: kétszer is fel tudtunk lépni az Est Caféban az
Odett előzenekaraként, alkalmanként kb. 40 perces műsorral. És természetesen a
lemezbemutatónk is nagyszerűen sikeredett a közelmúltban (2016. november 24.).
A Nappaliban szép számú közönség előtt mutathattuk meg magunkat.
Voltam veletek a Helikonon, és
azóta nagy kedvelője vagyok a zenekarnak, előadói személyiségednek. Ugyanis ott
hallottam a Délibáb című versenyszámotokat, és az abszolút beszippantott. De
ahogy láttam, nem csak engem, hanem az egyik zsűritagot is, Novák Pétert, aki
oda is ment hozzátok, és külön gratulált nektek. Emlékszel még, mit mondott?
Milyen érzés volt látni az Ő lelkesedését?
Nem emlékszem
már rá teljesen, tetszett neki úgy összességében, amit csináltunk. De mintha
elsősorban a dalszöveget dicsérte volna.
Természetesen
nagyon meglepődtünk és jólesett, amikor a produkciónk végén egy zsűritag
felállt, és odajött hozzánk, főleg, hogy a kategóriafelelős Novák Péter volt
az. Ugyanis, őszintén szólva, az előadás közben nem nagyon figyeltünk a
zsűrire, a reakciójukra; már annak is örültünk, hogy egy ilyen remek
lehetőséget kaptunk, hogy felléphettünk egy másik városban.
Milyen terve van a zenekarnak a
jövőre nézve? És van-e külön utad is, melyet elképzelsz a gimnázium befejezése
után?
Képlékeny még
minden. Nyilván tervezzük, hogy minél több felületen megjelenjünk az interneten
single számokkal. Most december fejezzük be egy videoklip forgatását, ami az
Üvegház című dalunkra épül, ennek egyébként a koncepciója, életérzése úgy
írható le, hogy „a városi nyüzsgésből a természet felé”. 2017 januárjában mi is
láthatók/hallhatók leszünk a Made in Pécs Fesztiválon. De ha a távolabbi jövőt
akarom érzékeltetni, akkor azt a célt emelném ki, hogy sikeres
fesztiválzenekarrá akarunk válni, akiket mindenfelé meghívnak.
Saját út?
Tavasszal még terveztem, hogy a gimnázium után a Kőbányai Zenei Stúdióba próbálok
bekerülni, hogy ott fejlesszem magamat. Időközben azonban rájöttem, hogy még
nagyon kötődöm Pécshez, a családomhoz, az együtteshez. Most nehéz lenne
elszakadni. Anyukám biztat azzal, hogy később is lehet alkalmam a Stúdióba
jelentkezni, amikor készen állok már az elszakadásra - addig erősödöm minden
szempontból. És én örülök, hogy ezzel támogat, tud az én fejemmel gondolkodni,
tisztában van azzal, hogy mit érzek – nagyon jó a kapcsolatunk.
Első kislemezetek címe Súlytalan. Miért ez a címe és miért ezek a
számok kerültek bele?
Ezzel a
címmel lett volna egy dalunk, de nem született meg, megrekedt a tervezés
szintjén. Viszont a „Súlytalan” szó nagyon tetszett, szerettük volna
felhasználni sokféle értelmezhetősége miatt. Így adódott most ez alkalom.
A lemez
létrehozására a készületek már februárban elkezdődtek. Az akkor már létező
számokból „gazdálkodhattunk”. Ma nem biztos, hogy ezek a dalok kerültek volna
rá, mert azóta sok újabb szerzeményünk született, sokat fejlődtünk, változtunk
mi magunk is ez alatt a félév alatt. Mindezek ellenére elégedettek vagyunk első
„gyermekünkkel”.
Ma már a művészet világában elképzelhetetlen a siker egy jó menedzsment
nélkül. Ezzel Ti hogy álltok?
Menedzserünknek
Kárai Bencét tekintjük. Ő mindannyiunk barátja, valójában lelkes amatőr ezen a
téren, egy zenész-bölcsész. Nagyon „barátságosan” kezeli ezt a feladatot, nem
szól bele semmibe, a tartalmi munkába, csak segít elintézni a papírmunkát, a
szervezésekben támogat bennünket. Tudjuk, hogy
egy nagyobb kapcsolatokkal rendelkező, profi menedzsment gyorsabban előrevinni bennünket, bejuttatni a „nagyok”
világába, de mi ezt még nem szeretnénk. Nem szeretnénk még azt a szigorú
irányítást, aminek túlságosan is célja az „üzlet”. Fiatalok
vagyunk még, az út elején, a lelkesedést élvezzük még az egészben – és ehhez
nagyon megfelel nekünk Bence ☺.
Közben nem tudok kibújni tanár bőrömből, és motoszkál bennem a kérdés:
a sok fellépéshez tagadhatatlanul kapcsolódik az „éjszakai életbe” való
belekóstolás is. Ez mennyire változtatott meg Téged?
Úgy tudtam
alkalmazkodni hozzá, hogy mindig tudatosan ragaszkodtam a komfort zónámhoz.
Ebből a szempontból viszonylag hagyományos értékrendem van, és ehhez igyekszem
tartani magam. De ebben is óriási segítség a családom, főleg anyu. Ő mindig
figyelmeztet, amikor érzi, hogy túlpörgöm magam. Szól, hogy most lassítanom
kell egy kicsit, mert sokszor én magam nem érzem, hogy túlvállalom magam, de ő
már látja. Egyébként nem
érzem, hogy megváltoztam volna, és az is tök jó érzés, hogy a srácok is nagyon
vigyáznak rám.
Mi lenne az a kérdés, amit Te feltennél magadnak?
Talán
azt kérdezném: milyen lányként ás legfiatalabbként egy zenekarba tartozni?
Ez egy nagyon jó kérdés. Nos, mi a válaszod?
15 évesen
kerültem a formációba, három olyan srác közé, akik már valamennyire
összeszokott csapatot alkottak, hiszen játszottak korábban együtt valamilyen
felállásban. Hát kellett idő, míg összeszoktunk és megértettük egymás
gondolkodásmódját. De most nagyon rendben vagyunk, és nagyon figyelünk
egymásra.
Köszönöm az interjút, és arra kérlek, hogy köszönj el tőlünk valami jó
kis sztorival!
Számomra
a legemlékezetesebb, vicces pillanat még az első évünkben történt, amikor a
Trafikban léptünk fel egy Open Mic esten. A műsor elején minden rendben
zajlott, mígnem a „zuza” résznél leszakadt Dani (a gitáros) hevederje. Annyira
meglepődtem, hogy kitört belőlem a nevetés. Szegény, fél lábon ugrálva
gitározott tovább, én meg ahelyett, hogy segítettem volna rajta, csak nevettem
tovább. Azért, dicséretére legyen mondva, ügyesen megoldotta egyedül is a
helyzetet. Ja, és a legjobb az egészben, hogy még videófelvétel is készült
róla.
Fanniék első kislemeze a következő klipeken hallgatható meg.:
Tavaly Perintfalvi Anett (10.D) Kovács Pétert (12.C) választotta a staféta interjúsorozat folytatásához. Pár hónap késéssel, de végül is sikerült elkészítenünk a riportot Péterrel. (A késedelmes megjelenésért elnézést kérünk a kedves olvasóinktól.)
1. Mit csinálsz szívesen szabadidődben? Sportolok, edzésre járok, vagy kondiba megyek, és a barátaimmal/barátnőmmel találkozok.
2. Sportolsz valamit? Igen, focizok, már 12 éve. Jelenleg a Kozármisleny SE tagja vagyok, szélső támadó poszton játszok.
3. Milyen sorozatokat/filmeket szeretsz? A horror filmeket és a sorozatokat egyaránt szeretem (pl.: Walking Dead, A sötétség leple), illetve az akció filmeket is.
4. Szerinted létezik a yeti? Yeti? 😆 Nem, biztos, hogy nem létezik.
5. Hol élnél legszívesebben? Madridban vagy Hawaii-n az óceán mellett.
6. Melyik évszak a kedvenced, és miért?
Nyár, mert akkor nincs suli, minden erőm az edzésre tudom fordítani, és a barátaimra. 😊
7. Ha lenne lehetőséged a múltba vagy a jövőbe utaznál? A jövőbe utaznék szívesen. A múltat már ismerjük, az új, ismeretlen dolgokat pedig szeretem felfedezni.
8. Van példaképed? Ha igen, ki? Miért ő? Igen. Cristiano Ronaldo. Csodálatra méltó, hogy honnan jött és mit ért el. Minden elért eredménye után hajt tovább, soha nem adja fel, óriási akarattal és alázattal rendelkezik.
9. Milyen a tökéletes hétvégéd? Az egyik nap meccs, este pihenés, vagy a barátaimmal/barátnőmmel beülni valahova. 10. Ha lenne bakancslistád, mi lenne biztosan rajta? A bakancslistámon igazából nincs minek szerepelnie, megvan minden amit szeretnék, és a legfontosabb dolgokat innen nem lehet megkapni. (Pl.: szeretet, egészség, barátok) 11. Mi volt a jeled az oviban? Házikó. 12. Hogy nézne ki egy általad összeállított órarend hétfői napja?
Hétfői órarendem: 7 db tesióra! Na jó, viccet félre téve, kezdésnek egy lazább rajz, aztán biosz, kettő tesi, irodalom, angol, ének.
13. Eddigi legviccesebb élményed?
Talán az, amikor tesi órán az egyik osztálytársam szekrény ugrásnál magára borította a szekrényt ugrás közben.😃 14. Ha választhatnál egy szuper erőt, mi lenne az, és miért?
Szívesen lennék láthatatlan, mert olyan helyeken is ott lehetnék, ahol az emberek nem is tudnának róla, hogy ott vagyok.
15. Perintfalvi Anett kérdése: Mit szeretnél elérni legfőképp az életben? Egy nap szeretnék focista lenni, de ha ez nem sikerülne, szeretnék fociedző, illetve személyi edző lenni, és nyitni egy konditermet, amit csak én irányítok.
16. Miért jelentkeztél a party up-os szavazásra? Ha te nyersz, mi lesz?
Igazából azért jelentkeztem, mert a győztes az osztályának nyer valamit, és mivel szeretem az osztályom, ezért úgy döntöttem, hogy jelentkezek. Ha megnyerném, akkor nagyon boldog és büszke lennék.