Az iskolaújság benevezett a DUE versenyére, online újság
kategóriában. Az eredményhirdetésre Budapesten a DUE Ifjúsági Sajtófesztiválon került sor, amire mi is meghívást kaptunk. Díjat ugyan nem kaptunk, de örültünk, hogy
eltölthetünk egy kellemes napot Budapesten. Utunk korán kezdődött. A fesztiválon
rengeteg érdekes és számunkra hasznos dolgot láttunk. A nagyszínpadon
folyamatosan szórakoztatták a közönséget különféle műsorokkal. Többek között
szerencsénk volt látni Hajdú Ágnes és Pallós Tibor énekes produkcióját és egy
korunkbeliekből álló hip-hop tánccsoport előadását is. Amíg a nagyszínpad
szünetelt, szűk körben, barátias hangulatban beszélgetéseket tartottak ismert magyar
médiaszemélyiségek. Megtudtuk, hogyan
is tudja Németh Lajos időjós összeegyeztetni magánéletét és karrierjét. Később pedig jót nevettünk Kiss Ádám, humoristán. Továbbá
rengeteg ajándékot lehetett nyerni különböző cégek standjainál. Bezsebeltük
amit lehetett, csokis sütit, esőkabátot, lufikat, kitűzőt… Készítettünk
animációt (amit láthattok a cikk alatt), kipróbáltuk milyen lehet látássérültnek
lenni, megnéztük milyenek is a legújabb okostelefonok. Egy nagyon jó élménnyel
lettünk gazdagabbak, a többiről meséljenek a képek!
A stafétát Matyinak adtam tovább. Igaz, mire elkészült ez a kis interjú, ő már közben elballagott a sulinkból, (de azért még pár érettségi vizsgája hátra van, amihez ezúton is kívánunk neki „egy kalappal”), és hát sosem késő megismerni egy érdekes srácot.
- Ha választhatnál egy szuper erőt, mi lenne az, és miért?
- Nem szeretnék szuperképességet, mert nincs ilyen. Bár hetente plusz egy napot beiktatnék csak magamnak, amikor rajtam kívül mindenki más megáll az időben, viszont én azt csinálhatok, amit akarok: pihenhetek : )
- Hova mész továbbtanulni, és mi leszel, ha nagy leszel?
- Az, hogy hova megyek, majd az érettségik után fog kiderülni. De egyetlen helyet jelöltem meg a PTE-ÁOK-t.
- Mire vagy a legbüszkébb?
- Szerény gyermek vagyok, úgyhogy ezt inkább megtartanám magamnak. Mindenki valamilyen szinten büszke az általa elért dolgokra vagy csak szimplán a környezetében élő emberekre, természetesen ez nálam is így van.De talán az lenne a leginkább ideillő válasz, hogy egyformán büszke vagyok.
- Mi a kedvenc filmed, zenéd, könyved és számítógépes játékod?
- Nem szeretem annyira a filmeket, inkább sorozat párti vagyok, filmeket is úgy szoktam nézni, hogy van egy szimpatikus színész, és megnézem a filmjeit. Ilyen például Ryan Gosling, és az egyik kedvencem tőle a Törés vagy a Drive.
Mivel én is jártas vagyok a zenében, nem is szeretném, ha lenne egy kedvenc előadóm, mert úgy érzem, hogy ezzel eléggé „beskatulyázódnék". Szeretem a jó zenét, szeretem azokat a zenéket, amik nem ömlenek a rádióból és nem üvöltik 40ezren egy koncerten. Jó dolog sokféle zenéből csipegetni, és mindegyikből egy picit magaménak tudni. Sok zene van, ami hatással van rám, például Radiohead vagy Kasabian, vagy egy alt-j, ugyanakkor szeretek hallgatni jazz-t, funky-t, de igényesebb electro-t is hallgatok, mint például a francia Noisy freaks-et.
Nem játszom számítógépes játékokkal. Kedvenc könyvem sincs, sok jót olvastam már.
- Mit csinálsz szívesen szabadidődben?
- Mostanában kevés szabadidőm volt, de szeretek zenélni a zenekarral, akik mellesleg a barátaim, és ugyanakkor szeretek tanulni is.
- Ha lenne bakancslistád, mi lenne biztosan rajta?
- Élni, amit eddig is tettem.
- Kinek a bőrébe bújnál 1 napig, ha tehetnéd?
- Senki más emberébe nem bújnék bele, jól érzem így magam. Viszont 1 napig valamilyen állat szívesen lennék, érdekelnek a "gondolataik", már ha van ilyen nekik.
- Mi volt a jeled az oviban?
- Huuu… létra vagy vödör.
- Mit vennél, ha nyernél a lottón?
- 2/3-át biztosan eladományoznám klinikáknak és rászorulóknak. A másik 1/3-ot félretenném magamnak és a családomnak. De biztosan nem lenne ilyen vágyam, hogy vegyek egy Ferrarit vagy efféle dolgokat.
- Kávé vagy tea, fehér vagy fekete, mozgás vagy alvás?
- Kávé, ha tanulok, tea, ha szomjas vagyok. A fehéret nem szeretem, inkább a feketét választom. Mozgás vagy alvás? Erre nem tudom, mit lehetne válaszolni. Szeretek mozogni, de ugyanakkor szeretem azt is, ha kialszom magam és van energiám mozogni.
- A későbbiekben is szeretnél a zenével foglalkozni?
- Mindenképpen. Öt éve zenélek, és szeretném még ezt folytatni, ameddig csak tudom.
Hagyományosan a ballagás előtti nap a végzősök Zöld napja.
Ilyenkor beöltözhetnek, bolondozhatnak, vagy amit szeretnének. Az osztályfőnökökkel közösen mi is kitaláltunk nekik egy pár
játékos feladatot, hogy nehogy valaki unatkozzon az utolsó napján.
Az iskolában elhelyeztünk szokatlan, oda nem illő
feliratokat, képeket. Az osztályoknak pedig meg kellett ezeket keresni. Pl.: a
büféhez egy „Úszósapka használata kötelező”, az igazgatói iroda ajtajára egy „Mélyvíz!
Csak úszóknak!”, a tanári ajtóra „Pénztártól való távozás után…”, az egyik wc
ajtóra egy „Bankkártya elfogadóhely” tábla került.
Mivel ez a Zöld Nap volt, ezért az is feladatuk volt az osztályoknak,
hogy minél több zöld ruhás diákot, illetve tanárt kellett keresniük a suliban,
majd meggyőzniük őket, hogy az ő osztályuk mellé álljanak az összeszámláláskor.
Villámkérdéseknél olyan kérdésekre kellett felelniük, hogy
pl.: Mi a nevük az osztályfőnökük gyerekeinek? Összesen hány órát hiányoztak
ebben a tanévben a végzős diákok? Ebből hány óra volt igazolatlan? Hány db
ablaka van az iskolának?
Szóval vidám hangulatban elrepült a délelőtt, reméljük Ti,
végzős diákok is élveztétek ezt az utolsó játékot! (Mert, ha eddig nem tudtátok volna: GAME OVER) :)
A Helikoni Ünnepségek középiskolások számára kétévente megrendezésre kerülő keszthelyi kulturális seregszemle, ahol a diákok iskolai keretek között, 18 művészeti kategóriában, szakértő zsűri előtt mérhetik össze tudásukat.
Iskolánk tehetséges és lelkes tanulói idén is részt vettek a Helikoni Ünnepségeken, méghozzá nem is kevesen. Hét kategóriában indult tizenegy produkció.
Én mint résztvevő bátran kijelenthetem, hogy mindannyian boldogok vagyunk, hogy a részesei lehettünk egy ilyen nagyszerű élménynek. Nemcsak a tehetségünket mutathattuk meg, de barátokat és szép emlékeket is szerezhettünk.
Iskolánk két minősítést szerzett, a női kar ezüstöt, és a Széchenyi Girls (kamarakórus) bronzot. Gratulálunk nekik, és persze minden résztvevőnek!
Megkértünk néhány fellépőt, hogy meséljék el, hogy érezték magukat a fesztiválon.
Hajas Dominika (12/E)
Nagyon jól éreztem magam. Van összehasonlítási alapom, mivel ez a harmadik Helikonom volt, de az első a Széchenyivel. Ki merem mondani, hogy sokkal jobb volt, mint az első kettő. Négy kategóriában indultam, nagy kórus, kamarakórus, színdarab és tánc. Nagyon pörgősek voltak a napok, ezért én még mindig kimerültnek érzem magam. A legjobban nekem a társaság tetszett, a nagy sportcsarnokos fellépések és a légkör. Meg az, hogy új emberekkel tudtam megismerkedni ez alatt a pár nap alatt.
Müller Norbert (11.D)
Jól éreztem magam, bár kicsit csalódott voltam a zsűri véleményén. Rajz kategóriában indultam, ezen belül tusrajz. Másodszorra vagyok a Helikoni ünnepségeken. Az előző Helikonon társastánc kategóriában ezüst helyezést értem el táncpárommal. Az akkori társaságból nem sok embert ismertem, viszont a mostani nagyon jó volt. Sok új emberrel ismerkedtem meg akik az iskolába járnak. A kedvenc produkcióim a kórus (amit én vettem fel videóra) és a színdarab volt.
Csiga Balázs (15/A)
Nos, remekül éreztem magam és ez legfőképp a széchenyis társaságnak volt köszönhető. Nagyon jó fej volt mindenki, és sokukkal sikerült megismerkedni, vagy épp szórakozni egy jót. Én személy szerint zenekarommal a Never In Time-al "könnyűzene és ének" kategóriában indultam. A fellépésen akadtak hibák, melyeket később a zsűri véleménye is megerősített, de úgy érzem, hogy mindegyikünk igyekezett és egy remek élményen estünk át, ott fent a színpadon. Nekem ez volt eddigi első Helikonom és bátran mondhatom, hogy nagyon nagy pozitív élményként könyvelhetem el. Fellépőként nem tudom, hogy lesz-e esélyem már, de nézőként még biztosan visszalátogatok.
Molitor Gergő (12.E) 2014-ben én is részt vehettem a Helikonon, ahol néhány osztálytársammal együtt másodszorra előadhattuk Molnár Ferenc: Az Ibolya című darabját. Az előadás véleményem szerint remekül sikerült, de sajnos nem kaptunk érte semmit, ettől függetlenül nagyon élveztük. Még soha nem jártam ezelőtt a Helikonon és örömmel elmondhatom, hogy remek élménnyel lehetettem gazdagabb, amiért nagyon hálás vagyok tanáraimnak, akik felkészítettek erre. A szállásunkon négyen voltunk és mind a négyen meg voltunk elégedve az ottani kényelemmel. Nyugodt szívvel elmondhatom, hogy az összes előadást és a köztük lévő szabadidőket is nagyon élveztem, rengeteg tehetséges diákot láthattam. Ezek után nem tudnám kiemelni melyik tetszett legjobban.
A közelgő húsvét alkalmából a Széchenyi Diákszem ASZFALTRAJZVERSENYT hirdet. Helyszín és időpont: Holnap (04.15) az udvaron. Várjuk a csapatok jelentkezését! A legszebb rajzokat készítő csapatok jutalomban részesülnek!
Április 11. péntek a költészet jegyében zajlott iskolánkban. Online-újságunk verskommandósai jóvoltából rengeteg szép művet olvashattatok úton-útfélen, falon, tükrön, tablón, padon, ha nyitott szemmel és szívvel járkáltatok. Aztán a tanórák végén remek dallamosított költeményekkel is kedveskedtünk Nektek. Hallhattátok József Attila Tiszta szívvel című művét a Hétköznapi Csalódások megzenésítésében.
Majd a Kávészünet adta elő Ady Endre Párizsban járt az ősz című művét. A harmadik óra végén Szabó Balázsék énekelték a Bájoló, a negyedik óra végén pedig Cseh Tamás a Csönded vagyok című Radnóti-műveket. Szergej Jeszenyin A kék tűzeső című versének különleges hangulatú megzenésítése zárta az ötödik órát a Csík zenekartól és Kiss Tibitől. Akinek volt hatodik és hetedik órája (pénteken!!), ők Hajnal Anna Görögdinnye című alkotását kapták Bognár Szilvia zenekarának latinos előadásában, illetve a Hobo Blues Band karizmatikus feldolgozását József Attila: A hetedik című verséből.
Amennyiben valakit a második óra végén az első emeleti folyosó felé vetett a sors, egy egyszeri és egyedi Költészet Nap-i produkcióban is részesülhetett: négy alkalmi szavaló (Németh Eszter, Pasku Györgyi, Sasvári Andrea tanárnők és Beke Viktória 11.e osztályos tanuló) adott elő 1-1 verset az alkalmi közönségnek.
Végül a nap utólagos zárásaként megjelentetjük azokat az alkotásokat, melyek beérkeztek hozzánk a korábbi felhívásunkra. Sajnálatos módon csak három műről van szó pillanatnyilag, de a lehetőséget továbbra is fenntartjuk Számotokra - hátha éppen most jön meg a kedvetek -, s ha eljuttatjátok online-újságunkhoz a zsebetekben, asztalfiókotokban, titkos rekeszetekben lapuló kis műveiteket, mi azt szívesen közzétesszük.
Végh
Szilvia: Üresség
Legbelül
valami ürességet érzek,
tán
azért, mert nem vagy itt velem.
Amióta összetörted szívemet,
nem akarlak látni többet.
Mégis,
nélküled üres az életem,
emellett
átjárja testemet a félelem.
Ha
adnék egy utolsó esélyt,
már
nem bírnám a szenvedést.
Szavak,
miket mondtál nekem élesek,
mély
sebeket hagytak bennem.
Érintések,
melyek égtek arcomon fáj,
mégse
tettem ezeket szóvá.
Úgy
érzem el kell engedjelek,
bármit
kérdezhetsz, én felelek.
Kérlek,
mikor behunyom szemem s megfordulok,
tedd
meg te is, s majd utamra indulok.
Tudnod
kell, mielőtt végleg elmegyek,
bármi
történhet, én el nem feledlek!
Beke Viktória:Zavar
Illatos dalok szállnak az égen
Repülő, rózsaszín virágszirmok.
Kéjesen felnyög a hajnali vándor
Társa – ki képzelet – elröppent most
Csendesen szólongat egy haldokló jámbor,
Tőrét szorítja engedetlen.
Körülnézek, nincs itt csak várom,
Lerombolt ezer meg ezer képzelet.
Gyermekek, megtört álmok és egy síró csendrengeteg.
Névtelen (Dex Karma) :Eszmélet
Mikor felkelek, szürkeség fogad és egy gondolat:
Hol vagy?
Szobám falain nevetnek a kósza sötét árnyak,
És én csak fekszem szótlanul, és elérnek a vágyak,
Megjelensz szemeim előtt, ó gyönyörű Múzsám,
Kit küldött nekem az égből, talán?
Elönt a boldogság, amíg
Szemhéjam elnehezül, s gyengülnek karjaim, Megjött az
álomvonat, és veled együtt elvitt,
S mikor az éjjel nappalra horpad,
A fagyosan kéklő csillagok alatt
Csöng a süketség és felráz a hideg,
Reggel van, gondolom, de nem értem,
Ez a szép csupán álom volt?
Persze, hogy az, de hogy is volt?
Időt nem pazarlok, hanem elindulok,
És mikor fényárban úszó utcákon
A számkivetettként sétálok,
Fel-felnézek a házfalakra
És néha-néha meg-megállok,
Annyi minden történt itt, és ideláncol minden szép,
Tudom jól, ez az otthonom, bár fakulni látszik a színes kép,
Meg kell állni, és élni kellene,
De nem tudok, mert láncra vertek,
Rájöttem arra, hogy hanyagságom miatt egyedül maradtam L
Látszólag boldog vagyok, de belül magányos, szakadatlan.
Elérhetetlen lett mára a boldogság…
De most boldog vagyok, ez hogy lehet?
Lett ember, akinek fontos lehetek?
Ez az ember segíti felejteni a régi énem,
Helyest irányt mutat, és így nem kell félnem.
Nem tudom neki annyiszor mondani, hogy szeretlek,
Mert a szavak semmit sem érnek, ha nem követi tett.
