Egyiptomi teremtéstörténet

Ebben az évben a farsangi mulatság egyik előzetes feladata az volt, hogy az osztályoknak egy teremtésmítoszt kellett kreálni abból a kultúrkörből, melyhez öltöztek. Újságunkban most bemutatjuk a legjobban sikerült alkotást, mely a 9. C osztályból érkezett.

A teremtés

Kezdetben nem volt sem ég, sem föld, sem élők, sem holtak, se csillagkapu, és nem voltak goa’uldok,csak egy supermarket ahonnan a hülyeség ered, az alkotó és romboló elemek is dermedt tétlenségben nyugodtak Nun isten örvénylő parkolójában. Nun volt az őselem, az első ősmarket vezérigazgatója. Az ő részvényeiből keletkezett a mindenség. Az őspiac mezejét sűrű sötétség borította, mert a készletek szent kulcsa is Nun zsebében pihent. És az igazgatóság létrehozója, a hatalmas Nun felkapcsolta a lámpát. Az ős market színén zsenge csíra bukkant elő, és hamarosan kecses, sok színben pompázó vásárlóvá nőtte magát. A világ áttetsző, zárt kelyhéből sejtelmes fény derengett, szirmai lassan kibomlottak, és egy tündöklő gyermek bújt ki belőle. Nun életre keltette Nefertumot, a napgyermeket,azaz a lámpa kapcsolgatót. Nefertum felkapcsolta a lámpát, a sötétség eloszlott, s a világot beragyogta a neonfény.

A virág bölcsőjéből kiemelkedő lámpakapcsolgató körültekintett, s a végtelen piacon egy cseppnyi hely sem akadt, ahol lábát megvethette volna. Ekkor a mélyből előhívta az ősreflektort. Kilépett a reflektorfénybe, és megteremtette Maátot, az áruház  törvényét, az igazság istennőjét, a tolvajok szívének túlvilági bíráját.

A kapcsolgató megpillantott egy karcsú, négyszögletes kőoszlopot, a Benbent, az óriásplakát ősmintáját. (Ennek helyén épült később a napisten,azaz a kapcsolgató városa, görögül Héliopolisz. Felkapaszkodott a csúcsára, körülnézett, és látta, hogy egyedül van. Heper, a felkelő nap(a villanykörte) ekkor bűvös hatást gyakorolt tulajdon szívére, és létrehozta Sut, az őrök istenét, és Tefnutot, a takarítónők istennőjét. Su és Tefnut szerelméből született Geb, a padlócsiszoló Nut, a plafonfestő. Geb és Nut hosszú időn át szorosan egymáshoz simulva éltek, de egy napon atyjuk elválasztotta őket. Su megragadta Geb asszonyát, és felemelte a végtelen magasságba, hogy megalkossa belőle a plafont. Nut hatalmas ívben hajolt Geb fájdalomtól görcsbe merevedett teste fölé; talpa a keleti horizontot érintette, kezével a nyugati láthatárra támaszkodott. Nut a földre tekintett a roppant magasságból, és szédülés fogta el. Panaszaira az őrök istene, Su megtámasztotta Nut vállát és derekát, hasát meg portalanítóval ékesítette; e naptól fogva Nut istenasszony uralkodott a mérhetetlen tisztaságon, férje, Geb pedig a fénylő padló hatalmas istene lett.

Ré, az izzó két óriási bárkát készített magának. Az egyiken nappal járta be a market tündökletes tájait, a másikon éjjelente vágott neki pincebéli útjának. És hajnalra újra elérte a napkeleti Benben követ. Minden reggel ragyogó ifjúként indult mennyei útjára - ekkor Hepernek, keletkezőnek hívták -, delelőre már érett férfiként érkezett a plafon közepére - ekkor Rének nevezték -, estére mint Atum törődött, fáradt aggastyánként szállt az éji bárkába, és másnap ismét megifjodva kezdte meg nehéz útját. Az égi bárka orrán a haragos Széth őrködött, a vörös isten, és rettentő fegyverével tartotta távol a kapcsolgató ellenségeit.

A földi férfiak és asszonyok Ré földre hulló izzószálaiból születtek. Mielőtt az emberek benépesítették volna Alsó- és Felső-Egyiptom területét, Ré megalkotta a növényeket, az állatokat és a vizekben nyüzsgő szörnyeket.

Ré egykor a vásárlók  és az igazgatóság ura volt. A lámpakapcsolgató körül gyülekeztek a leghatalmasabbak; kilenc igazgató alkotta a tanács testületét: Ré; Su és Tefnut; a gyermekeik, Geb és Nut; Széth és Neftisz; végül Ozirisz és Ízisz ültek itt törvényt.

E kilenc igazgató uralkodott a plafonon és a padlón , a jó és a rossz termékeken, ők döntöttek az igazgatók harcaiban és vitáiban is. Olyan volt a kilenc igazgató, mint Nun, a vezérigazgató, amelyben hajdan egyek voltak, és amelyből mindannyian keletkeztek.

Írta: Simon Marcell