Dr. Reményi Péter, a PTE TTK adjunktusa elfogadta a meghívást iskolánkba, és a 11. D osztálynak egy remek előadást tartott az európai migrációs válságról. Az alábbiakban Takács Gábor (11.D) írása következik, melyben röviden összefoglalja az előadás tartalmát.
„Kit is nevezünk migránsnak?”
Aki közigazgatási határt átlépve, ideglenesen vagy tartósan helyet
változtat. Szóval ez azt jeleni, hogy aki más településen dolgozik, tanul vagy
csak egyszerűen elutazik vakációzni, már ő is migránsnak számít. Esetleg te sem
pécsi vagy? Ha nem, akkor te is migránsnak számítasz, hiszen itt tanulsz, vagy
esetleg dolgozol.
A másik nagy kérdés:
„Ki akkor a menekült?”
A menekült az, aki ezt nem mind önszántából teszi, hanem mert muszáj
(például üldözik vagy menekül a vallása miatt), és nagyon fontos, hogy
menekültstátusszal rendelkezik, így már ez egy jogi kategória.
Ebből adódik az a kis szójáték:
„Minden menekült migráns, de nem minden migráns menekült.”
Gondoljuk végig! Ez már nem egy mai történet... Hiszen ha csak a
történelemre gondolunk, ez már azóta játszik, mióta az ember megjelent, sőt, ez
olykor még világtörténelem alakító folyamat is volt. Sokszor ez egy komolyabb,
tömeges nemzetközi vándorlás is. Gondoljunk például a Bibliában a Kivonulás
Egyiptomból című részre, a tengeri népek vándorlására vagy éppen a saját honfoglalásunkra.
De ha már nagy léptekben gondolkodunk, akkor nézhetjük Amerika benépesedését
is?!
„Mi is mozgat minket, embereket?”
Egyszerű, nem? Azok, amik otthonról eltolnak minket, mint például egy
háború, egy természeti katasztrófa, vagy például a jövőképünk hiánya. Ilyenkor
kerekedik fel egy tipikus migráns, aki fiatal, munkaképes, képzett és általában
férfi, persze vannak kivételek is. Neki van a legnagyobb esélye a
megpróbáltatásokat kiállni, és annyi pénzt keresni, amivel segíteni tudja majd
az otthoniakat, esetleg maga után tudja őket vinni. Ilyenkor egy olyan ország
felé veszi a migráns a célt, ahol béke van, biztonság, gazdagság, ideális
jövőkép és mindenekelőtt boldogulási lehetőség.
Európa nem mindig volt migrációs célterület, inkább korábban
kibocsájtó volt. A 20. század második felétől szép lassan kezdenek megjelenni a
bevándorlók Afrika és Ázsia felől az egyre jobbá váló, vonzó körülményeknek, a
gyarmati rendszer megszűnésének köszönhetően, és a földrészen belül is
felerősödik a migráció. Ez az
európaiakat is a multikulturalizmus felé viszi, és a migráció, a bevándorlókkal
való közös élet természetessé válik. De megnézhetnénk például a focicsapatok
összetételét is, ha már itt tartunk.
A 2015-ös migrációs krízis sem volt új minőségében, csak
mennyiségében. Hiszen már a 2000-es évek elején is jelentős volt a bevándorlás
Európába, csak mi magyarok nem vettünk észre belőle sokat, mivel ez a
mediterrán térségben zajlott.
„Mi lehetett a mennyiség oka?”
Valami megváltozott a 2010-es években a Közel-Keleten. Ugrásszerű
népességnövekedés zajlik, zajlott, megjelent egy nagyobb vízhiány, ami
képtelenné tette egyes helyeken az életet, az etnikai megosztottság miatt
kitört harcok, elrontott határrendezés a 20. század elején, az olaj stratégiai
jelentősége, és még sorolhatnám! Láthatjuk, az okok sokrétűek. Feltehetjük azt
a kérdést, hogy mi lett volna, ha csak egy ok lett volna? Akkor esetleg nem jön
ennyi migráns Európába? A válasz egyszerű: NEM! Csupán egy vagy két ok
miatt te sem hagynád el az országod, de itt a problémák között vannak
természeti, társadalmi, történelmi, politikai okok is. Éppen ezért úgy döntenek
az emberek, hogy már nem veszthetnek semmit, és elindulnak Európába egy jobb
élet reményében.
„Mi volt a válaszunk?”
A mi megoldásunk sem volt új! Ha visszagondolunk a történelemre, akkor emlékezzünk a Kínai Nagy-falra, a rómaiaknál a Limesre, vagy például a Berlini Falra. Manapság is épülnek falak. Ha figyeled a médiát, akkor egy időben mást se lehetett hallani, mint hogy az USA elfalazza magát Mexikó elől. Rengeteg ország emel kerítéseket, falakat másutt is. Ilyen például Brazília, Marokkó, Ukrajna, Észtország, Észak-Korea, Banglades vagy éppen Törökország.
„Terrorizmus vagy bevándorlás?”
Az európai gazdaságok egy részének szüksége van a munkaerőre: például
nem ehetnénk spanyol narancsot, amit a bevándorló idénymunkások szüretelnek le.
Sok ország gazdasága összeomlana a bevándorlók nélkül. A frontországok viszont
már nem bírnak ezzel a rengeteg emberrel, ezért vándorolnak tovább a migránsok.
A köztudatban, sajnos, mára már teljesen összefolyt a „bevándorló, menekült és
a terrorista” fogalma. Ha pontosan utánajárunk a dolgoknak, akkor könnyen
kideríthetjük, hogy az elkövetők nagy része nem bevándorló, hanem már Európában
született. Európában egymásra csúszik két folyamat: a bevándorlás és egy
háború!
Ez a háború már régóta tart, nem most kezdődött. 1992 és 2005 között
folyamatosan csökkent a terrorcselekmények száma, 2005 óta megint növekszik, és
valójában semmi köze a bevándorláshoz!
Takács Gábor 11.D
Forrás: Dr. Reményi Péter által készített előadás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése