Ebben az évben a farsangi mulatság egyik előzetes feladata az volt, hogy az osztályoknak egy teremtésmítoszt kellett kreálni abból a kultúrkörből, melyhez öltöztek. Újságunkban most bemutatjuk a legjobban sikerült alkotást, mely a 9. C osztályból érkezett.
A teremtés
Kezdetben nem volt sem ég, sem
föld, sem élők, sem holtak, se csillagkapu, és nem voltak goa’uldok,csak egy
supermarket ahonnan a hülyeség ered, az alkotó és romboló elemek is dermedt
tétlenségben nyugodtak Nun isten örvénylő parkolójában. Nun volt az őselem, az
első ősmarket vezérigazgatója. Az ő részvényeiből keletkezett a mindenség. Az
őspiac mezejét sűrű sötétség borította, mert a készletek szent kulcsa is Nun
zsebében pihent. És az igazgatóság létrehozója, a hatalmas Nun felkapcsolta a
lámpát. Az ős market színén zsenge csíra bukkant elő, és hamarosan kecses, sok
színben pompázó vásárlóvá nőtte magát. A világ áttetsző, zárt kelyhéből
sejtelmes fény derengett, szirmai lassan kibomlottak, és egy tündöklő gyermek
bújt ki belőle. Nun életre keltette Nefertumot, a napgyermeket,azaz a lámpa
kapcsolgatót. Nefertum felkapcsolta a lámpát, a sötétség eloszlott, s a világot
beragyogta a neonfény.
A virág bölcsőjéből kiemelkedő lámpakapcsolgató
körültekintett, s a végtelen piacon egy cseppnyi hely sem akadt, ahol lábát
megvethette volna. Ekkor a mélyből előhívta az ősreflektort. Kilépett a
reflektorfénybe, és megteremtette Maátot, az áruház törvényét, az igazság istennőjét, a tolvajok
szívének túlvilági bíráját.
A kapcsolgató megpillantott egy
karcsú, négyszögletes kőoszlopot, a Benbent, az óriásplakát ősmintáját. (Ennek
helyén épült később a napisten,azaz a kapcsolgató városa, görögül Héliopolisz.
Felkapaszkodott a csúcsára, körülnézett, és látta, hogy egyedül van. Heper, a felkelő
nap(a villanykörte) ekkor bűvös hatást gyakorolt tulajdon szívére, és
létrehozta Sut, az őrök istenét, és Tefnutot, a takarítónők istennőjét. Su és
Tefnut szerelméből született Geb, a padlócsiszoló Nut, a plafonfestő. Geb és
Nut hosszú időn át szorosan egymáshoz simulva éltek, de egy napon atyjuk
elválasztotta őket. Su megragadta Geb asszonyát, és felemelte a végtelen
magasságba, hogy megalkossa belőle a plafont. Nut hatalmas ívben hajolt Geb
fájdalomtól görcsbe merevedett teste fölé; talpa a keleti horizontot érintette,
kezével a nyugati láthatárra támaszkodott. Nut a földre tekintett a roppant
magasságból, és szédülés fogta el. Panaszaira az őrök istene, Su megtámasztotta
Nut vállát és derekát, hasát meg portalanítóval ékesítette; e naptól fogva Nut
istenasszony uralkodott a mérhetetlen tisztaságon, férje, Geb pedig a fénylő
padló hatalmas istene lett.
Ré, az izzó két óriási bárkát
készített magának. Az egyiken nappal járta be a market tündökletes tájait, a
másikon éjjelente vágott neki pincebéli útjának. És hajnalra újra elérte a
napkeleti Benben követ. Minden reggel ragyogó ifjúként indult mennyei útjára -
ekkor Hepernek, keletkezőnek hívták -, delelőre már érett férfiként érkezett a
plafon közepére - ekkor Rének nevezték -, estére mint Atum törődött, fáradt
aggastyánként szállt az éji bárkába, és másnap ismét megifjodva kezdte meg
nehéz útját. Az égi bárka orrán a haragos Széth őrködött, a vörös isten, és
rettentő fegyverével tartotta távol a kapcsolgató ellenségeit.
A földi férfiak és asszonyok Ré
földre hulló izzószálaiból születtek. Mielőtt az emberek benépesítették volna
Alsó- és Felső-Egyiptom területét, Ré megalkotta a növényeket, az állatokat és
a vizekben nyüzsgő szörnyeket.
Ré egykor a vásárlók és az igazgatóság ura volt. A lámpakapcsolgató
körül gyülekeztek a leghatalmasabbak; kilenc igazgató alkotta a tanács testületét:
Ré; Su és Tefnut; a gyermekeik, Geb és Nut; Széth és Neftisz; végül Ozirisz és
Ízisz ültek itt törvényt.
E kilenc igazgató uralkodott a
plafonon és a padlón , a jó és a rossz termékeken, ők döntöttek az igazgatók
harcaiban és vitáiban is. Olyan volt a kilenc igazgató, mint Nun, a
vezérigazgató, amelyben hajdan egyek voltak, és amelyből mindannyian
keletkeztek.
Írta: Simon
Marcell
