2012. október 15., hétfő

A Népmese Napja 2012

Egyszer volt, hol nem volt, pontosan a Széchenyi István Iskola könyvtárában a Népmese Napján hat bátor (bátor? kac-kac) csapat elindult szerencsét próbálni. A csapatok nem akárkikből álltak össze, hanem válogatott fiúk-lányokból: Egy, akinek az esze vág, mint a beretva, egy, aki úgy pingál, mint egy festő, egy, aki ha szól, a többiek hasukat fogják, úgy nevetnek, és egy, aki a 4. csapattag volt. 
Az úton próbatételeket kellett kiállniuk. A hosszú útra minden csapat kapott a „tarisznyájába” - nem, nem hamuba sült pogácsát -, hanem egy kevéske pénzt, és 2 db bűvöskártyát is. Hogy az mire volt jó? Arra, hogy ha nem tudta a választ, segítséget kérhetett a jó tündértől (khm, khm, vagyis tőlem). Amelyik csapatnak a végén a legtöbb pénze maradt, az nyert. 
A feladványok között a következők következtek: A három pösze lány, Az égig érő paszuly, A só, A kis gömböc, A három kívánság, Egyszer volt Budán kutyavásár. A „festőnek” egy perc alatt le kellett rajzolni, a többieknek pedig kitalálni a mese címét. Aztán olyan furfangos kérdésekre kellett válaszolniuk, mint pl.: 
  • Egy kosárban van 7 alma. Hogyan osztod szét 7 törpe között úgy, hogy mindenki kapjon egy almát, és a kosárban is maradjon egy?
  • „Eb az, aki a kanalát meg nem eszi.” Melyik mesében hangzik el ez a mondat?
  • Hogy hívják a Süsüben a gonosz királyt? 
Figyelem, figyelem! Az első három, aki helyesen válaszol ezekre a kérdésekre jutalmat kap - nem egy fél királylányt - jöjjön a könyvtárba, és meglátja! 
A próbákat a „Három pösze lány” csapata állta ki a legjobban. Ezen név mögött egyébként a 10.D osztályból jött három fiú állt (ült). Majd következett a „Málnácska” csapat (10.C), és az „Öblögessünk, el ne essünk” nevet választó 11.C osztály csapata. 
A méltó jutalom sem maradt el: minden „hős”, ki részt vett ezen a nehéz, fizikai és szellemi megerőltetésen, Gombóc Artúr kedvencét - gyengébbek kedvéért: csokoládét - kapott. Az elsők pedig olyat kaptak, amilyet még nem láttak: egy-egy zöld, kicsi, de nagyot ugró békát vihettek haza. Hogy azóta a békából lett-e királylány? Az csak a csókon múlt. 
Aki nem hiszi,…az hamar megöregszik. 



1 megjegyzés: