2017. november 29., szerda

Az európai migrációs válság

Dr. Reményi Péter, a PTE TTK adjunktusa elfogadta a meghívást iskolánkba, és a 11. D osztálynak egy remek előadást tartott az európai migrációs válságról. Az alábbiakban Takács Gábor (11.D) írása következik, melyben röviden összefoglalja az előadás tartalmát. 

Először szerintem tisztázzuk azt a kérdést:
„Kit is nevezünk migránsnak?”
Aki közigazgatási határt átlépve, ideglenesen vagy tartósan helyet változtat. Szóval ez azt jeleni, hogy aki más településen dolgozik, tanul vagy csak egyszerűen elutazik vakációzni, már ő is migránsnak számít. Esetleg te sem pécsi vagy? Ha nem, akkor te is migránsnak számítasz, hiszen itt tanulsz, vagy esetleg dolgozol.
A másik nagy kérdés:
„Ki akkor a menekült?”
A menekült az, aki ezt nem mind önszántából teszi, hanem mert muszáj (például üldözik vagy menekül a vallása miatt), és nagyon fontos, hogy menekültstátusszal rendelkezik, így már ez egy jogi kategória.
Ebből adódik az a kis szójáték:
„Minden menekült migráns, de nem minden migráns menekült.”
Gondoljuk végig! Ez már nem egy mai történet... Hiszen ha csak a történelemre gondolunk, ez már azóta játszik, mióta az ember megjelent, sőt, ez olykor még világtörténelem alakító folyamat is volt. Sokszor ez egy komolyabb, tömeges nemzetközi vándorlás is. Gondoljunk például a Bibliában a Kivonulás Egyiptomból című részre, a tengeri népek vándorlására vagy éppen a saját honfoglalásunkra. De ha már nagy léptekben gondolkodunk, akkor nézhetjük Amerika benépesedését is?!

„Mi is mozgat minket, embereket?”
Egyszerű, nem? Azok, amik otthonról eltolnak minket, mint például egy háború, egy természeti katasztrófa, vagy például a jövőképünk hiánya. Ilyenkor kerekedik fel egy tipikus migráns, aki fiatal, munkaképes, képzett és általában férfi, persze vannak kivételek is. Neki van a legnagyobb esélye a megpróbáltatásokat kiállni, és annyi pénzt keresni, amivel segíteni tudja majd az otthoniakat, esetleg maga után tudja őket vinni. Ilyenkor egy olyan ország felé veszi a migráns a célt, ahol béke van, biztonság, gazdagság, ideális jövőkép és mindenekelőtt boldogulási lehetőség.
Európa nem mindig volt migrációs célterület, inkább korábban kibocsájtó volt. A 20. század második felétől szép lassan kezdenek megjelenni a bevándorlók Afrika és Ázsia felől az egyre jobbá váló, vonzó körülményeknek, a gyarmati rendszer megszűnésének köszönhetően, és a földrészen belül is felerősödik a migráció.  Ez az európaiakat is a multikulturalizmus felé viszi, és a migráció, a bevándorlókkal való közös élet természetessé válik. De megnézhetnénk például a focicsapatok összetételét is, ha már itt tartunk.
A 2015-ös migrációs krízis sem volt új minőségében, csak mennyiségében. Hiszen már a 2000-es évek elején is jelentős volt a bevándorlás Európába, csak mi magyarok nem vettünk észre belőle sokat, mivel ez a mediterrán térségben zajlott.

„Mi lehetett a mennyiség oka?”
Valami megváltozott a 2010-es években a Közel-Keleten. Ugrásszerű népességnövekedés zajlik, zajlott, megjelent egy nagyobb vízhiány, ami képtelenné tette egyes helyeken az életet, az etnikai megosztottság miatt kitört harcok, elrontott határrendezés a 20. század elején, az olaj stratégiai jelentősége, és még sorolhatnám! Láthatjuk, az okok sokrétűek. Feltehetjük azt a kérdést, hogy mi lett volna, ha csak egy ok lett volna? Akkor esetleg nem jön ennyi migráns Európába? A válasz egyszerű: NEM! Csupán egy vagy két ok miatt te sem hagynád el az országod, de itt a problémák között vannak természeti, társadalmi, történelmi, politikai okok is. Éppen ezért úgy döntenek az emberek, hogy már nem veszthetnek semmit, és elindulnak Európába egy jobb élet reményében.

„Mi volt a válaszunk?”

A mi megoldásunk sem volt új! Ha visszagondolunk a történelemre, akkor emlékezzünk a Kínai Nagy-falra, a rómaiaknál a Limesre, vagy például a Berlini Falra. Manapság is épülnek falak. Ha figyeled a médiát, akkor egy időben mást se lehetett hallani, mint hogy az USA elfalazza magát Mexikó elől. Rengeteg ország emel kerítéseket, falakat másutt is. Ilyen például Brazília, Marokkó, Ukrajna, Észtország, Észak-Korea, Banglades vagy éppen Törökország.

„Terrorizmus vagy bevándorlás?”
Az európai gazdaságok egy részének szüksége van a munkaerőre: például nem ehetnénk spanyol narancsot, amit a bevándorló idénymunkások szüretelnek le. Sok ország gazdasága összeomlana a bevándorlók nélkül. A frontországok viszont már nem bírnak ezzel a rengeteg emberrel, ezért vándorolnak tovább a migránsok. A köztudatban, sajnos, mára már teljesen összefolyt a „bevándorló, menekült és a terrorista” fogalma. Ha pontosan utánajárunk a dolgoknak, akkor könnyen kideríthetjük, hogy az elkövetők nagy része nem bevándorló, hanem már Európában született. Európában egymásra csúszik két folyamat: a bevándorlás és egy háború!
Ez a háború már régóta tart, nem most kezdődött. 1992 és 2005 között folyamatosan csökkent a terrorcselekmények száma, 2005 óta megint növekszik, és valójában semmi köze a bevándorláshoz!

Takács Gábor 11.D

Forrás: Dr. Reményi Péter által készített előadás

2017. november 27., hétfő

Ismered a sulidat? 29.

Az egyik terem tanári asztala ezzel a barna, levél mintás terítővel van letakarva.
A kérdésünk már csak az, hogy vajon melyik terem az, ahol ez a barna, levél mintás terítő takarja a tanári asztalt?
Ha emlékszel rá, hogy melyik terem az, ahol ez a barna, levél mintás terítő takarja a tanári asztalt, akkor írd meg nekünk a választ itt a blogon vagy a facebookon.
A helyes megfejtő jutalomban részesül. (Övé lehet a barna, levél mintás terítő... vagy egy csoki.)

2017. november 21., kedd

Ajánlj egy könyvet! pályázat eredményhirdetése

Könyvajánlók – vannak még olvasó emberek!

Irodalom szakos tanárként örültem, hogy akadnak még diákjaink körében olyanok, akik vállalják azt a ma már szinte különcségnek számító titulust, hogy „olvasó ember”. Készséggel fogadtam azt a kérést, hogy értékeljem és véleményezzem a pályázatra beérkezett ajánlókat. Kíváncsi voltam, hogy mit olvasnak azok, akik még bírnak kezükben könyvet is tartani, nem csak telefont. Úgy látom, hogy a fantasy magasan veri a mezőnyt érdeklődési terület szempontjából. Valóban ez egy érdekes és sok lehetőséget magában rejtő műfaj, emellett azért az is észrevehető, hogy az alkotók kicsit kezdenek kifogyni az ötletekből, és bizony sok az ismétlődő séma, karakter. No, de ez nem baj! Úgy vélem, ha egy könyv kedvet csinál egy másik elolvasásához, akkor már értéknek számít napjainkban.
Az értékelésben semmiféleképpen nem akartam tehát azt a szempontot szerepeltetni, hogy milyen szépirodalmi minőséget képvisel az adott olvasmány, mert most nem ez volt a cél. Könyvajánlót kellett írni. Tehát az ajánlás hatását mértem fel: kedvet csinált- e a mű elolvasásához? Az ajánló személy mennyire tudott azonosulni az általa képviselt alkotással? Meggyőző és őszinte volt-e a könyvismerete, a „fülszövege”?
Nos, egyetlen pályázónak sem kell vesztesnek éreznie magát. Mindenki remekül érvelt és kiállt a választott műve mellett. Ügyesek voltatok. Gratulálok nektek ezért.
Sorrendet állító kötelességem ugyanakkor, hogy a jók közül a legjobbakat kiemeljem. A fenti kérdésekre számomra a következő ajánlók adták a legteljesebb választ:

1. helyezett: Czinege Csilla 10. C osztályos tanuló az Üldöztetve című könyv ajánlásával
2. helyezett: Takács Gábor 11. D osztályos tanuló az Egy gésa emlékiratai című könyv ajánlásával
3. helyezett: Török Virág 10. D osztályos tanuló A lány, aki tud repülni című könyv ajánlásával.

További jó olvasást kívánok  mindenkinek!!! Hiszen a valódi főnyeremény az, hogy értékesen és élvezetesen tudjátok eltölteni a szabadidőtöket! 😃

2017. november 19., vasárnap

Ajánlj egy könyvet - A kék kabátos lány

Nagyon örültünk, hogy nemcsak diákoktól kaptunk könyvajánlókat. Vargáné Magusics Erika tanárnő is ajánl egy könyvet számotokra.

Most olvastam egy nagyon jó és megható könyvet: Monica Hesse: A kék kabátos lány a címe.
A történet a második világháborúban játszódik, Amszterdamban. A főszereplő Hanneke, egy fiatal lány, aki nap mint nap a feketepiacot járja, és azt ott szerzett áruval kereskedik, hogy segítse a családját. Mígnem egy nap egy idős hölgy, akinek már szerzett ezt-azt, felkéri, hogy keressen meg egy eltűnt zsidó lányt. A felnőtté válás lenyűgöző története egy fordulatos történelmi regényben, ami a bátorságról, a gyászról és a szeretetről szól.
Jó olvasást mindenkinek!

Vargáné Magusics Erika
tanárnő

2017. november 17., péntek

Ajánlj egy könyvet - Gyilkos Kegyelem

Jankovics Zsófi (11. D) könyvajánlójában Robin LaFevers: Gyilkos Kegyelem című könyvét ismerteti Nektek.
Képtalálat a következőre: „Robin LaFevers: Gyilkos Kegyelem”   A történet a 15. században játszódik. Ismae-nak sok szenvedést kellett átélnie. Mikor már azt hitte, hogy a szenvedésből nincs kiút, akkor kiderült, hogy ő Mortain, a halál istenének szolgálólánya és orgyilkosa. Egy távoli sziget kolostorába megy, ahol megtanulja a női hadviselés, a nőies művészet és a méregkeverés minden fortélyát. A kolostor a válsággal küzdő bretagne-i udvarba küldi Ismae-t, ahol a gyanakvó nemes, Gavriel Duval szeretőjének a szerepét kell eljátszania. Vajon képes lesz elhárítani a hercegségre leselkedő veszélyt? Fel tudja deríteni az árulónak hitt Duval valódi szándékát, ha ő időközben meghódította a szívét?
 Jankovics Zsófi 11. D